A csillagjóslás valamilyen formájában még a templomba járó emberek közül is sokan hisznek, ezért a többi áltudománynál részletesebben kitérünk ennek tárgyalására. Meg fogjuk látni, hogy a csillagjóslás (a csillagjósok állításával ellentétben) minden tudományos alapot nélkülöz, a jó jövendölést nem lehet megtanulni a téma szakértoi szerint, hanem a könyvekben körül nem írt megérzésekre kell hagyatkozni, valamint hogy a csillagjóslás gyakran együtt jár más okkult tudományok muvelésével is, és az érdeklodot is ez irányba vonja. Célszeru lehet most ezért feleleveníteni az okkult jóslási technikák veszélyeire vonatkozó megfontolásokat.

Mit állít a csillagjóslás? Ezt nem lehet röviden összefoglalni, mert a csillagjóslásnak (asztrológiának) olyan sok ága van, hogy nehéz bennük eligazodni. Mégis megpróbálunk egy áttekintést adni errol a témáról, mert sokan nem is tudják, mi a horoszkópok állítólagos alapja. Jobban megismerve ezt nyilvánvalóvá válik a benne rejlo téves alapgondolat és a veszélyeket is jobban fel lehet mérni.

A csillagjóslás alapgondolata, hogy az égitestek Földrol látszó helyzete alapveto befolyással van a földi történésekre. Egyes irányzatok szerint a jövo eseményei, mások szerint csak bizonyos általános jellemzok, mint pl. egy ember jellemvonásai, olvashatók ki az égitestek helyzetébol. (A két irányzat valójában összeegyeztethetetlen. Jellemzo, hogy a sok ezer év alatt még ilyen alapveto kérdés sem került tisztázásra.) Arra, hogy ez a befolyás hogyan számolható, számtalan módszer létezik. Itt az Európában elterjedt módszer fo vonalait ismertetjük. (Más területeken teljesen eltéroek a számítási eljárások.)

Az európai csillagjóslási lényege az ún. horoszkóp felállítása. Ez egy rajz, mely a bolygók,bolygók a NapNap és a HoldHold helyzetét rögzíti egy adott pillanatban és helyen (embernél a születés pillanatában és helyén). A horoszkóp szerkezetének fo vázát az alkotja, hogy a bolygók nagyjából közös sík mentén mozognak, ami a Földrol nézve egy képzeletbeli gömbre kivetítve egy kört jelöl ki. Ezt a kört ekliptikának nevezzük. Az ekliptikát 12 részre, ún. házakra osztják be az asztrológusok, általában az ekliptika keleti látóhatárral történo metszéspontjából kiindulva. A házbeosztásban is sok az eltérés: valaki az elso ház szélét a keleti látóhatártól számítja, mások szerint itt a közepe van. Egyesek az ekliptika mentén egyenletesen osztják be a házakat, mások nem egyenletes beosztást alkalmaznak. A házak kijelölése után kiszámítják, hogy a Nap, a Hold és a bolygók mely házakban és mely csillagképekben vannak az adott idopontban, és ezt egy kis rajzon rögzítik. Ez a rajz maga a horoszkóp.

Idáig még semmi jóslás nem történt, csak egy csomó számítgatás. Az, hogy manapság számítógéppel végzik ezt, nem jelenti a csillagjóslás fejlodését, csak azt, hogy az asztrológusoknak még a csillagászat pályaszámítási részét sem kell ismerniük. Vegyük észre, hogy már a horoszkóp felrajzolása is teljesen bizonytalan: ha máshogy osztjuk be a házakat, teljesen átrendezodhet a horoszkóp. Azt is vegyük észre, hogy a horoszkóp 5-10 perc alatt már megváltozhat, mert a bolygók látszólagos napi mozgása miatt ennyi ido alatt egyik házból a másikba kerülhetnek.A horoszkóp értelmezése csak ezután következik, és ez tág teret enged a találgatásoknak. A legfontosabb gondolatok a következok: Egy emberre (jellemére vagy jövojére) a születése pillanatában felvett horoszkóp van alapveto hatással. A hatás rengeteg dologtól függ. Jellemzoi vannak a házaknak, az ekliptika mentén elhelyezkedo csillagképeknek (ezek az ``állatövi jegyek'', azaz az Ikrek, Bika, stb.), a Napnak, Holdnak és bolygóknak, a fényesebb csillagoknak. Ezek hatása erosödhet vagy gyengülhet látszó helyzet és az egymáshoz képest felvett helyzet függvényében. A legerosebb hatásokat a következoknek tulajdonítják:

* Melyik csillagkép van épp felkeloben.

* Melyik csillagképben van a Nap.

* Melyik házban van a Nap.

* Vannak-e egymást erosíto vagy gyengíto hatású elrendezodések?

Megjegyezzük, hogy a közönséges horoszkópok, melyek a napilapokban és itt-ott találhatók, ezek közül csak a másodikat veszik figyelembe, ami még a csillagjóslásban hívok szerint is annyira pontatlan, hogy semmitmondó lehet, mert a többi jellemzok esetleg leronthatják ennek hatását. Az olyan jellegu horoszkópok tehát, hogy "A héten az Ikrek jegyében születettekre munkahelyi elomenetel vagy elismerés vár, csak legyenek pontosak a munkaido kezdetén.'' valójában nem is csillagjósláson alapulnak, hanem a lap eladhatóságát növelo, olvasót becsapó reklámfogások közé sorolandók. (Gondoljuk csak el: Ikrek jegyébe tartoznak 3 hónapos csecsemok és 75 éves nyugdíjasok is. Rájuk hogyan vonatkozna a fenti jellegu idézet?) Ilyen dolgokat tehát elolvasni sem érdemes, mert egyszeruen butaságok.

Az égi objektumoknak számtalan jellemzoje van az asztrológia szerint. Ilyen pl. az ókori görög gondolkozás négy alapelemének jellemzoivel való felruházás, aminek megfeleloen minden dologról meg van mondva, hogy föld-, tuz-, víz- vagy levego jellegu. Ezen kívül még számtalan egyéb jellemzo is létezik, melyet a megfelelo szakkönyvek több tucat oldalon sorolnak fel. Értelemszeruen vízjellegu csillagképben vízjellegu bolygó állása eros vízjellegu hatást fog jelenteni, de kevésbé nyilvánvaló kapcsolatokat is számításba vesz a csillagjóslás, mint pl. néhány megadott szögtávolság erosíto, más szögtávolság (fényszög) gyengíto hatást jelent a bolygók esetében.

A jellemzok és a lehetséges kapcsolatok száma olyan nagy, hogy mindet a csillagjós nem is tudja számba venni. Hisz a Nap, a Hold és legalább öt bolygó helyzetét kell vizsgálni a csillagképekhez, a házakhoz és egymáshoz valamint néhány fontosnak vélt csillaghoz képest és még számtalan fiktív pontot is figyelembe lehet venni a csillagjósok szerint. Az asztrológusok el is ismerik, hogy mindezek kifejtése nem bontható egyértelmuen megtanulható lépésekre, csak a gyakorlat teszi mesterré a csillagjóst.

A helyzet tehát az, hogy a csillagjóslási technikák annyi lehetséges értelmezést, jellemzot, eseményt adnak az asztrológus kezébe, melybol neki szelektálnia kell, hisz esetleg egymásnak ellentmondanak. (Egyszeru példa: egy horoszkópban egy vízjellegu bolygó vízjellegu házban, de nem vízjellegu csillagképben áll. Eros, vagy gyenge a vízjelleg ekkor?) Ezt, azaz annak megállapítását, hogy melyek a figyelembe veendo jelek, események csak megérzésre végzik a csillagjósok. Itt fennáll annak a lehetosége, hogy a csillagjós az emberrol kapott egyéb információkhoz igazítja következtetéseit, azaz egyszeruen csal, de az is lehetséges, hogy szellemi lényekhez fordulva, azok segítségével választ helyesen. Ez utóbbi eset igen veszélyes, hisz valójában az okkultizmus egy bizonyos formáját uzi a csillagjós, a horoszkóp felállítása csak álcának, segédeszköznek kell. (Érdemes lehet felidézni a jóslásról általában mondottakat.) Valóban, a nagy csillagjósok szinte kivétel nélkül foglalkoznak az okkultizmus valamely ágával is, keleti vallási elemeket öltöztetnek kereszténynek tuno köntösbe.

Azért, hogy teljesebb képet kaphassunk, kicsit beszélnünk kell a csillagjóslás történetérol.

Az asztrológia az emberi megismerés egy korábbi szintjén természetesen kínálkozó tévút volt. Az emberiség már a távoli múltban egészen nyilvánvalóan észrevette, hogy az égi jelenségek hatással vannak a földiekre. Ilyen nyilvánvaló hatások voltak a következok:

* A Nap napi látszó mozgása láthatósága befolyásolja a homérséklet alakulását. (Pl. déltájban van a legmelegebb.)

* A Nap láthatóságának ideje meghatározza az évszakot, ami egy-egy területen az idojárást és ezen keresztül a növénytermesztést alapvetoen befolyásolja.

* A Nap és a Hold helyzete hatással van a tenger szintjére (ár-apály).

Ezeken kívül közvetett összefüggéseket is felismert az ókori emberiség. Például a Szíriusz csillag az év egy jól meghatározott, néhány napos idoszakában kel együtt a Nappal. Az ókorban volt egy olyan, több száz év hosszúságú idoszak, amikor ez teljesen véletlenül pontosan megegyezett azzal az idovel, amikor a Nílus forrásvidékén a nagy esozések kezdodtek, ami az egyiptomi emberek számára azt jelentette, hogy elo kell készülni az áradásra, mert az rövidesen odaér. (Mára, a földtengely helyzetének változása miatt már megszunt ez a véletlen egybeesés.) Ennek az ismeretnek felhasználása segítette a mezogazdaságot, de téves magyarázatokra vezetett, tudniillik arra, hogy a Szíriusz okozná az áradást.

Az emberiség joggal kutatott további összefüggések után az égi és földi jelenségek között, és a valódiakon kívül - természetes módon - több hamist is felfedezni vélt, mint pl. az üstökösök és katasztrófák közti kapcsolatot vagy jellemek és sorsok égi jelenségektol való függését. A bunbe esett, Istentol elszakadt emberiség egy része az égi jelenségekben vélte megtalálni az egész világot kormányzó eroket, hisz néhány esetben nyilvánvaló volt, hogy az ember számára fontos dolgokat égi jelenségek vezérlik. Természetesen nem az a probléma, hogy az emberiség egy része törodik a csillagokkal, hanem az, hogy nem a helyükön, nem egyszeru teremtményként kezeli oket, hanem sorsokat befolyásoló tényezoként, istenként vagy egyéb lényként.

Világosan ír ezekrol pl. a Bölcsesség könyve. Egyrészt pozitívnak mutatja be a világ vizsgálatát és megismerését, másrészt azonban teljes határozottsággal veti el a csillagok istenítését. A tudomány régebben még nem tudta feltárni az égitestek, csillagok valódi szerepét a földi jelenségekben. Isten azonban nem hagyta tévelyegni ilyen fontos kérdésben az embert, hanem már az Ószövetség idején világosan kinyilvánította: az égitestek teremtmények, nem befolyásolják az ember sorsát, nem ezek irányítják a földi dolgokat. Mózes törvényében kifejezetten meg is tiltotta a csillagjóslást, ahogy azt korábban már idéztük. Mára mindezt a tudomány is cáfolhatatlanul igazolta. Itt csak címszavakban említjük meg a legfontosabb érveket:

A Nap, a Hold és a bolygók állítólagos hatása áthatol sok millió kilométeren, át az épületeken, ruhán, mégis a születés elott nem számít hatásuk, csak a születés pillanatában. Egy élettelen, tudat nélküli hatás hogyan tudja elkülöníteni az anyaméhen kívüli állapotot az azon belülitol? Komoly statisztikai vizsgálatok semmilyen összefüggést nem tudtak kimutatni az emberek sorsa, jelleme és születésükkori ``csillagállás'' között. Valójában a csillagjósok csak néhány sikerrel tudnak dicsekedni, általánosságban nem válnak be jóslataik.

Kepler, akit a csillagjósok szeretnek maguk közül valónak nevezni, több horoszkópot is készített. Ezek némelyike bevált (ezt néha fel is emlegetik a mai asztrológusok), túlnyomó többsége azonban nem (ezekrol mélyen hallgatnak). Ezért a nagy csillagász világosan belátta, hogy az egésznek semmi alapja nincs.

A különbözo kultúrák egymástól teljességgel elüto csillagjóslási rendszereket alakítottak ki. Alapvetoen eltér pl. a klasszikus európai és a kínai csillagjóslás. Az eltérés oly mértéku, hogy a ketto egyszerre nem lehet igaz. Még egy gondolatkörön belül is kibékíthetetlen ellentétek vannak már a horoszkóp felrajzolásánál is. Mint fentebb említettük, a házakra való beosztást többféleképp lehet végezni, és ettol függoen e bolygók más és más házba kerülhetnek. A szomszéd házak viszont teljesen másra vonatkozhatnak, vagy más irányú jellemvonásokat adhatnak. Pl. Baktay Ervin szerint a 10. ház az anyával és az anyai ágú rokonokkal, a 9. ház a házasság révén szerzett rokonokkal kapcsolatos. Eltéro házbeosztások esetén egy bolygó egyikbol a másikba kerülhet át, így jelentése is megváltozik. Ha a csillagjóslásból valóban következtetni lehetne sorsokra és jellemvonásokra, akkor néhány ember horoszkópjának és sorsának, jellemének összevetésébol egyértelmuen eldöntheto lenne, hogy mondjuk a Nap a 9. vagy a 10. házban volt-e, hisz meg lehetne mondani, hogy az anyai vagy a házassággal szerzett rokonokra vonatkozik a Nap hatása. Így a házbeosztási viták elrendezhetok lennének. Mivel azonban ez nem történik meg évszázadok óta, egészen nyilvánvaló, hogy az egész rendszer alapjaiban hibás, és nélkülözi az objektivitást.

A csillagjóslás a sok ezer éves tapasztalatával nem következtetett addig ismeretlen bolygók létezésére. Pedig ha objektív tudomány lenne, fel lehetett volna fedezni segítségével pl. a Neptunuszt. Hisz ez is bolygó (sokkal nagyobb a Földnél), így ha tényleg lenne hatása a sorsokra, észre kellett volna venni, hogy egy bizonyos idoszakban az emberek jelleme a számolthoz képest egy bizonyos irányba eltér, és az eltérés jellegébol ki lehetett volna találni, hogy most egy eddig ismeretlen bolygó az eltérésnek megfelelo csillagkép irányában látszik.

Ugyanezt a csillagászat sikerrel megtette: az Uránusz pályája eltért a számítottól, és az eltérésekbol pontosan ki lehetett számítani a Neptunusz helyzetét anélkül, hogy bárki látta volna. A Neptunusz pedig pontosan ott volt, ahol a számítások mutatták. Hasonló dologra, ha kisebb pontossággal is, a csillagjóslás is képes lenne, ha objektív tényeken alapulna.

A csillagjóslás veszélyei

Láthattuk, hogy az asztrológust a megérzésekre hagyatkozás tudva vagy tudatlanul is szellemlények befolyása alá vonhatja. Itt nemcsak a kevés profi csillagjós veszélyeztetett, hanem mindenki, aki egy könyv elolvasása után akár csak a saját horoszkópját igyekszik felírni és megfejteni jelentését. A csillagjóslás elfogadóját mindaz fenyegeti, ami az. oldalon leírva található a jóslásokkal általánosan foglalkozó részben.