Az els� sepr�k

Mindm�ig nincs olyan b�b�j, amellyel a var�zsl� seg�deszk�z n�lk�l, emberi alakban rep�lni tudna. Az anim�gia ritka, �s az �tv�ltozott var�zsl� annak az �llatnak az �szbeli k�pess�g�vel rendelkezik, amelly� �tv�ltozott, ez�rt nem biztos, hogy eml�kezni fog arra, hogy merre is akart menni.

*Hogy h�vj�k azt a var�zslatot, amivel ugyan rep�lni nem, de a f�ld felett p�r centivel lebegni tudunk?

Levit�ci�.

De a levit�ci�val nem el�gedtek meg �seink.�k rep�lni akartak, de megtollasod�s n�lk�l. A k�z�pkori var�zsl�k a sepr�t v�lasztott�k rep�l�t�rgyul.

*De mi�rt �pp a sepr�t?Mi�rt nem a keleten haszn�lt sz�nyeget, vagy m�s t�rgyakat?

Mert a sepr� minden szempontb�l t�k�letes volt (k�nnyen sz�ll�that�, nem kellett magyar�zkodni a muglik el�tt, olcs�) De a k�z�pkori sepr�nek voltak m�g hi�nyoss�gai. A sepr� csak meghat�rozott sebess�ggel el�re, fel, le rep�lni, �s csak meg�llni tudott, ezenfel�l rendk�v�l k�nyelmetlen is volt.

*Mi�rt lehetett k�nyelmetlen egy k�z�pkori sepr�?

A londoni Kviddicsm�zeumban l�thatjuk, hogy durva k�risfany�lb�l k�sz�lt, �s a mogyor�vessz�ket is csak �ppenhogy rakt�k r�.Kezdetben a var�zsl�csal�dok maguk k�sz�tett�k, ez�rt minden szempontb�l k�l�nb�z�ek voltak. A 12. sz-t�l gyakoriv� v�lt a cserekereskedelem. Miut�n a sepr�k k�nyelmesebbek lettek nem csak k�zleked�sre haszn�lt�k �ket.

*Hanem mire?

Sportol�sra.

A versenysepr� fejl�d�se.

A 19. sz. elej�ig a var�zsl�k k�l�nb�z� min�s�g�, h�zilag gy�rtott sepr�ket haszn�ltak. Ezek m�r j�val fejlettebbek voltak a k�z�pkori sepr�kn�l, de m�g voltak hi�nyoss�gaik. 1820-ban Elliot Smethwyck kifejlesztett egy b�b�jt, amellyel a sepr�k sokkal k�nyelmesebbek lettek.

*Melyik ez a b�b�j?

P�rn�z�b�b�j.

*Mi lehetett m�g mindig hi�nyoss�ga a sepr�nek?

V�gsebess�g alacsony, nagy magass�gban a korm�nyz�suk neh�zkes.

*Kik gy�rtott�k ilyenkor a sepr�ket?

K�zm�vesek.

Most n�zz�k az els� sepr�modelleket.

OAKSHAFT 79 (a sz�m arra utal, hogy az els� modellt 1879-ben gy�rtott�k)

Elias Grimstone portsmouthi sepr�k�sz�t� gy�rtm�nya. Massz�v t�lgyfa nyele van, t�vols�gi rep�l�sre tervezt�k, stabilit�s�t er�s sz�lben is meg�rzi. Napjainkban �rt�kes antik modellnek sz�m�t, viszont nagy sebess�gn�l t�l lomh�n fordul be

*A fent eml�tett tulajdons�gai miatt mire nem haszn�lt�k?

Sportol�sra

H�rnev�t egy 1935-ben Jocunda Sykes �ltal v�grehajtott tett miatt szerezte.

*Mi volt ez?

Az els� sepr�vel v�grehajtott �ce�n�trep�l�s, ami 2 h�tig tartott.

MOONTRIMMERE

Gladys Boothly gy�rtm�nya. Karcs� k�risfa ny�l. Legfontosabb el�nye: a t�bbi sepr�n�l magasabbra tudott rep�lni, �s ott is korm�nyozhat� maradt . Boothly viszont nem tudott annyit gy�rtani, amennyire kereslet volt.

*Mi t�rt�nt emiatt?

Egy �j sepr� is �l�nk keresletre tal�lt.

SILWER ARROW

Ez tekinthet� a versenysepr� igazi el�dj�nek. Leonard Jewkes k�zm�ves munk�ja. Ez �rt el id�ig a legnagyobb sebess�get

*H�tsz�llel maximum mekkora sebess�gre volt k�pes?

110 km/h

De mivel ezt a modellt is egy k�zm�ves k�sz�tette nem volt k�pes az eg�sz keresletet kiszolg�lni.

J�LSEP-R MODELLEK

Ezt m�r nem egy k�zm�ves k�sz�tette, hanem Bob, Bill �s Barnaby Olerton fiv�rek �ltal alap�tott J�lsep-R Sepr�gy�r k�sz�tette.

*Mi volt az els� modell�k neve?

J�lsep-R1

Ezt kimondottan sportc�lokra fejlesztett�k ki, addig m�g nem l�tott mennyis�gben dobt�k piacra a hihetetlen�l fordul�kony modellt, ami els�pr� sikert aratott.De nem sok�ig �lvezhett�k a sikert, mert megjelent a piacon egy �j modell.

COMET 140

A Falmouth Falcons kviddicscsapat 2 j�t�kosa (Rudolph Keitch �s Basil Horton) �ltal alap�tott Kom�ta Kereskedelmi V�llalatban gy�rtott�k.Ezen a modellen alkalmazt�k el�sz�r a f�kez�b�b�jt, de mialatt a J�lsep-R �s a Comet modellek a maguk harc�t v�vt�k, Eur�pa-szerte egyre t�bb sepr�gy�r alakult.

TIMBERLAST

J�l kezelhet� sepr�, de sebess�ge elmarad a Cometek �s a J�lsep-R-ek m�g�tt.

SWIFTSTICK

Gyorsabb a Timberlastn�l, de emelked�sn�l nem h�z el�gg�. Univerz�l Sepr�gy�rt� V�llalat k�sz�tette.

METEOR

A korszak legolcs�bb sepr�je. El�sz�r lelkes fogadtat�sra tal�lt, de k�s�bb kider�lt r�la, hogy id�vel alacsony r�pt�v� �s lomh�v� v�lik, emiatt felsz�molt�k a gy�rat.

NIMBUSZ 1000

Cs�csmin�s�g� versenysepr�, nagyon megb�zhat� �s j�l kezelhet�. Ak�r 160 km/h-val is k�pes menni, egyhelyben lebegve k�pes 180 fokos fordulatot tenni.

Tov�bbfejlesztett modelljei:Nimbusz 1001, 1500, 1700, 2000, 2001

TWIGGER 90

Le akart�k szor�tani vele a Nimbuszokat a dobog�r�l. Luxuskivitel� modell, �jabb b�b�jokkal rendelkezett (pl.: be�p�tett v�szjelz� f�tty, farok �nkif�s�l�, …). Viszont nagy sebess�gn�l elg�rb�l. Csak azok a var�zsl�k haszn�lj�k, akiknek t�bb galleonjuk van, mint esz�k.

VILL�M

A Nimbuszok k�pess�geivel b�r, de csak a 150 km/h-s v�gsebess�get tudta el�rni.

T�ZVILL�M

K�zzel sz�mozott, cs�csmin�s�g� versenysepr�, gy�m�ntkem�ny bevonat�. �ramvonalas k�risfa nyel�, t�k�letesen ir�ny�that�. 10mp alatt gyorsul fel 250 km/h-ra. Blokkol�sg�tl�val ell�tott f�kez�b�b�jjal rendelkezik, az eddigi legjobb versenysepr�.

Persze nem csak ezek a sepr�k l�teztek, de ezek voltak a legjobb versenymodellek. M�g sok gy�r �j modell kifejleszt�s�vel b�bel�dik, �s hogy azok milyen k�pess�gekkel fognak b�rni az a j�v� zen�je..

Sepr�versenyek

Miut�n a sepr�k t�k�letesebbek lettek sportol�sra is haszn�lt�k �ket. A sepr�k jobbak lettek k�z�pkori el�deikn�l a k�vetkez�kben:

1. gyors kanyarod�s

2. sebess�gszab�lyoz�s

3. rep�l�si magass�g szab�lyoz�sa

A m�gusok korai irodalmi �s fest�szeti alkot�saib�l tudunk k�vetkeztetni arra, hogy milyen sportokat �ztek �seink.Ezek m�ra feled�sbe mer�ltek, vagy fennmaradtak, �s tov�bbfejl�dtek a ma ismert sport�gakk�.

�VENK�NTI SEPR�VERSENY

N�pszer� sv�dorsz�gi j�t�k, 10. sz�zadi eredet�. A versenyz�k Kopparbergb�l Arjeplogba rep�ltek kb. 480 km-es a t�v. Az �t �thalad egy s�rk�nyrezerv�tumon, ez�rt el�g vesz�lyes. A kupa egy sv�d str�forr� s�rk�nyt mint�z, ez a rendezv�ny m�ra vil�gh�r�. Nemzetk�zi var�zsl�k�z�ns�get vonz.

AINGINGEIN

�rorsz�gban k�zkedvelt, sz�mos �r n�pballada sz�l r�la. A hagyom�ny szerint, a h�res F�lhetetlen Fingal is aingingeinbajnok volt. A labda, a dom. A j�t�kosok egyenk�nt magukhoz vett�k a labd�t, ezzel �t kellett rep�lni�k egy sor c�l�p�kre rakott l�ngol� hord�n. A labd�t �t kellett dobni az utols� hord�n. Az nyert, aki ezt leghamarabb hajtotta v�gre, an�lk�l hogy t�zet fogott volna.

STICHSTOCK

R�gi n�met j�t�k. Egy festm�nyr�l ismerj�k. Ebben a j�t�kban egy 6 m magas p�zna tetej�re er�s�tett labd�t haszn�ltak. A labda s�rk�nyh�lyagb�l k�sz�lt. Egyik j�t�kos �rizte a labd�t, az �rz� derek�ra �s a p�zna v�g�re egy k�telet er�s�tettek, �gy a mozg�stere csak 3 m-es k�r volt. A t�bbi j�t�kos igyekezett kilyukasztani a labd�t a kihegyes�tett v�g� sepr�j�vel. Az �rz�nek a t�mad�sokat var�zsp�lc�j�val v�denie kellett. A 14. Sz�zad �ta nem j�tszz�k. A j�t�k akkor �rt v�get, ha:

1. A h�lyag kilyukadt.

2. Az �rz� minden ellenfelet harck�ptelenn� tett.

3. Az �rz� el�jult a kimer�lts�gt�l

SHUTBUMPS

Lovagi torna primit�v v�ltozata. Angliai j�t�k. Le kellett tasz�tani egym�st a sepr�r�l. Az nyert aki utols�k�nt maradt a sepr�n. Ma m�r csak gyerekek j�tssz�k.

KAULA

20. Sz�zadi Hawaii sepr�sport. A feltal�l�s hely�r�l kapta a nev�t. Hawaii-on nyaral� m�gusok fejlesztett�k ki, a helyi sz�rf�l�ket l�tva j�tt az �tlet. A sepr�kre r�szerelt l�btart�kon egyens�lyozva a sepr� �rint�se n�lk�l kell haladni. B�rmilyen terepen lehet j�tszani, de a nemzetk�zi versenyek abb�l �llnak, hogy Kaul�b�l (Hawaii sziget, ami egy muglikt�l mentes hely , ahol kiz�r�lag var�zsl�k tart�zkodnak) indulva a h�borg� tengeren el kell jutni Niihau-ig �s onnan visszaj�nni. A 2 sziget 50 km-re van egym�st�l. Viharban j�tssz�k egyr�szt, hogy megnehez�ts�k a versenyz�k dolg�t, m�sr�szt a muglik t�voltart�sa v�gett. Az nyer, aki els�k�nt �r c�lba. A versenyz�k mellett haladnak b�r�k �s gy�gy�t�k, a balesetek �s a szab�lytalans�gok elker�l�se v�gett. A j�t�kosoknak akkor kell befejezni a j�t�kot, ha let�rnek a p�ly�r�l, v�zbe esnek, meg�rintik a sepr�j�ket, vagy akad�lyozz�k egym�st (mivel a vihar m�r el�g nagy akad�ly). Ma nemzetk�zi var�zsl�k�z�ns�get vonz.

CREAOTHCEANN

Legvesz�lyesebb sepr�sport. Sk�ciai j�t�k. Fennmaradt r�la egy XI. sz.-i tragikus k�ltem�ny. A j�t�kosoknak �st�t kellett a fej�kre k�t�zni.

* Ez mire szolg�lhatott?

Elkaptak vele megb�v�lt k�veket. Ezek 30 m magasban lebegtek. K�rtre vagy dobsz�ra leestek, �s a j�t�kosoknak min�l t�bbet el kellett kapni bel�l�k az �stj�kkel.

* Minek tartott�k a k�z�pkorban ezt a j�t�kot?

A f�rfiass�g �s az er� pr�b�j�nak. Sokan meghaltak benne, de m�gis nagyon n�pszer� volt. 1762-ben betiltott�k. 1960-ban mozgalmat ind�tottak a j�t�ktilalom ellen, da ez nem siker�lt.

BOKORS�PR�S

Angliai j�t�k. Itt is abb�l k�sz�lt a labda, mint a Stichstockban. A j�t�kosok ford�tva �ltek a sepr�j�k�n, �s �gy kellett �t�tni�k a labd�t egy s�v�nyen. Ha valaki elv�tette az �t�st az ellenf�l 1 pontot kapott. 50 pontn�l lett v�ge. Ma is j�tssz�k, de nem v�lt igazi t�megsportt�.

BEASBACK

Amerikai tal�lm�ny. R�gbilabda alak� 40 X 15 m-es p�ly�n j�tssz�k, a p�lya 2 cs�csk�ben bolt�v alak�, 5 m magas kapuk vannak. A p�lya f�l�tt 20 m-rel megb�v�lt plafon van, hogy a labda visszapattanjon. A labda gumib�l van, �s 10 cm �tm�r�j�. 5 + 1-es csapatok j�tssz�k. Minden j�t�kosnak �t�je van, �s csak azzal lehet bele�rni a labd�ba. 3 labd�val j�tssz�k, ha mind a 3 labd�t bel�vik 2, ha csak 2-t �s az egyik a saj�t kapujukban landol, akkor 1 pontot kapnak.17 pontn�l van v�ge. Szab�lytalan, ha:

1. K�zzel vagy m�s testr�sszel, sepr�vel �rnek a labd�ba.

2. Lesz�llnak a sepr�r�l.

3. Elhagyj�k a p�ly�t.

4. Megl�kik, meg�tik, b�ntalmazz�k az ellenfelet.

Szab�lytalankod�s�rt 1 perc ki�ll�t�s j�r. Amerik�ban nagyon n�pszer�. 

----------------------------------------------------------------------------------------------

Az aranycikesz fejl�d�se

A golden snidget vad�szata a 10. sz�zad elej�t�l d�vott a boszork�nyok �s var�zsl�k k�r�ben. A golden snidget ma m�r v�dett faj, de akkoriban k�z�ns�ges volt Eur�pa �szaki ter�letein, j�llehet a muglik ritk�n figyeltek fel a sebes r�pt�, kiv�l� rejt�z�k�pess�g� mad�rra. A snidget befog�s�val j�r� dics�s�get csak n�velte, hogy a mad�r apr�, rendk�v�l mozg�kony, �s �gyesen elb�jik a pr�d�ra les� ragadoz�k el�l. Egy Kviddicsm�tzeumban ki�ll�tott 12. sz�zadi falik�rpit snidgetfog�ssal pr�b�lkoz� csapatot �br�zol. Az els� jelenetben azt l�tjuk, amint a vad�szok igyekeznek elkapni a snidgetet, s ehhez h�l�t �s var�zsp�lc�t haszn�lnak, illetve puszta k�zzel pr�b�lkoznak.