Az első seprűk

Mindmáig nincs olyan bűbáj, amellyel a varázsló segédeszköz nélkül, emberi alakban repülni tudna. Az animágia ritka, és az átváltozott varázsló annak az állatnak az észbeli képességével rendelkezik, amellyé átváltozott, ezért nem biztos, hogy emlékezni fog arra, hogy merre is akart menni.

*Hogy hívják azt a varázslatot, amivel ugyan repülni nem, de a föld felett pár centivel lebegni tudunk?

Levitáció.

De a levitációval nem elégedtek meg őseink.Ők repülni akartak, de megtollasodás nélkül. A középkori varázslók a seprűt választották repülőtárgyul.

*De miért épp a seprűt?Miért nem a keleten használt szőnyeget, vagy más tárgyakat?

Mert a seprű minden szempontból tökéletes volt (könnyen szállítható, nem kellett magyarázkodni a muglik előtt, olcsó) De a középkori seprűnek voltak még hiányosságai. A seprű csak meghatározott sebességgel előre, fel, le repülni, és csak megállni tudott, ezenfelül rendkívül kényelmetlen is volt.

*Miért lehetett kényelmetlen egy középkori seprű?

A londoni Kviddicsmúzeumban láthatjuk, hogy durva kőrisfanyélből készült, és a mogyoróvesszőket is csak éppenhogy rakták rá.Kezdetben a varázslócsaládok maguk készítették, ezért minden szempontból különbözőek voltak. A 12. sz-tól gyakorivá vélt a cserekereskedelem. Miután a seprűk kényelmesebbek lettek nem csak közlekedésre használták öket.

*Hanem mire?

Sportolásra.

A versenyseprű fejlődése.

A 19. sz. elejéig a varázslók különböző minőségű, házilag gyártott seprűket használtak. Ezek már jóval fejlettebbek voltak a középkori seprűknél, de még voltak hiányosságaik. 1820-ban Elliot Smethwyck kifejlesztett egy bűbájt, amellyel a seprűk sokkal kényelmesebbek lettek.

*Melyik ez a bűbáj?

Párnázóbűbáj.

*Mi lehetett még mindig hiányossága a seprűnek?

Végsebesség alacsony, nagy magasságban a kormányzásuk nehézkes.

*Kik gyártották ilyenkor a seprűket?

Kézművesek.

Most nézzük az első seprűmodelleket.

OAKSHAFT 79 (a szám arra utal, hogy az első modellt 1879-ben gyártották)

Elias Grimstone portsmouthi seprűkészítő gyártmánya. Masszív tölgyfa nyele van, távolsági repülésre tervezték, stabilitását erős szélben is megőrzi. Napjainkban értékes antik modellnek számít, viszont nagy sebességnél túl lomhán fordul be

*A fent említett tulajdonságai miatt mire nem használták?

Sportolásra

Hírnevét egy 1935-ben Jocunda Sykes által végrehajtott tett miatt szerezte.

*Mi volt ez?

Az első seprűvel végrehajtott óceánátrepülés, ami 2 hétig tartott.

MOONTRIMMERE

Gladys Boothly gyártmánya. Karcsú kőrisfa nyél. Legfontosabb előnye: a többi seprűnél magasabbra tudott repülni, és ott is kormányozható maradt . Boothly viszont nem tudott annyit gyártani, amennyire kereslet volt.

*Mi történt emiatt?

Egy új seprű is élénk keresletre talált.

SILWER ARROW

Ez tekinthető a versenyseprű igazi elődjének. Leonard Jewkes kézműves munkája. Ez ért el idáig a legnagyobb sebességet

*Hátszéllel maximum mekkora sebességre volt képes?

110 km/h

De mivel ezt a modellt is egy kézműves készítette nem volt képes az egész keresletet kiszolgálni.

JÓLSEP-R MODELLEK

Ezt már nem egy kézműves készítette, hanem Bob, Bill és Barnaby Olerton fivérek által alapított Jólsep-R Seprűgyár készítette.

*Mi volt az első modellük neve?

Jólsep-R1

Ezt kimondottan sportcélokra fejlesztették ki, addig még nem látott mennyiségben dobták piacra a hihetetlenül fordulékony modellt, ami elsöprő sikert aratott.De nem sokáig élvezhették a sikert, mert megjelent a piacon egy új modell.

COMET 140

A Falmouth Falcons kviddicscsapat 2 játékosa (Rudolph Keitch és Basil Horton) által alapított Kométa Kereskedelmi Vállalatban gyártották.Ezen a modellen alkalmazták először a fékezőbűbájt, de mialatt a Jólsep-R és a Comet modellek a maguk harcát vívták, Európa-szerte egyre több seprűgyár alakult.

TIMBERLAST

Jól kezelhető seprű, de sebessége elmarad a Cometek és a Jólsep-R-ek mögött.

SWIFTSTICK

Gyorsabb a Timberlastnál, de emelkedésnél nem húz eléggé. Univerzál Seprűgyártó Vállalat készítette.

METEOR

A korszak legolcsóbb seprűje. Először lelkes fogadtatásra talált, de később kiderült róla, hogy idővel alacsony röptűvé és lomhává válik, emiatt felszámolták a gyárat.

NIMBUSZ 1000

Csúcsminőségű versenyseprű, nagyon megbízható és jól kezelhető. Akár 160 km/h-val is képes menni, egyhelyben lebegve képes 180 fokos fordulatot tenni.

Továbbfejlesztett modelljei:Nimbusz 1001, 1500, 1700, 2000, 2001

TWIGGER 90

Le akarták szorítani vele a Nimbuszokat a dobogóról. Luxuskivitelű modell, újabb bűbájokkal rendelkezett (pl.: beépített vészjelző fütty, farok önkifésülő, …). Viszont nagy sebességnél elgörbül. Csak azok a varázslók használják, akiknek több galleonjuk van, mint eszük.

VILLÁM

A Nimbuszok képességeivel bír, de csak a 150 km/h-s végsebességet tudta elérni.

TŰZVILLÁM

Kézzel számozott, csúcsminőségű versenyseprű, gyémántkemény bevonatú. Áramvonalas kőrisfa nyelű, tökéletesen irányítható. 10mp alatt gyorsul fel 250 km/h-ra. Blokkolásgátlóval ellátott fékezőbűbájjal rendelkezik, az eddigi legjobb versenyseprű.

Persze nem csak ezek a seprűk léteztek, de ezek voltak a legjobb versenymodellek. Még sok gyár új modell kifejlesztésével bíbelődik, és hogy azok milyen képességekkel fognak bírni az a jövő zenéje..

Seprűversenyek

Miután a seprűk tökéletesebbek lettek sportolásra is használták őket. A seprűk jobbak lettek középkori elődeiknél a következőkben:

1. gyors kanyarodás

2. sebességszabályozás

3. repülési magasság szabályozása

A mágusok korai irodalmi és festészeti alkotásaiból tudunk következtetni arra, hogy milyen sportokat űztek őseink.Ezek mára feledésbe merültek, vagy fennmaradtak, és továbbfejlődtek a ma ismert sportágakká.

ÉVENKÉNTI SEPRŰVERSENY

Népszerű svédországi játék, 10. századi eredetű. A versenyzők Kopparbergből Arjeplogba repültek kb. 480 km-es a táv. Az út áthalad egy sárkányrezervátumon, ezért elég veszélyes. A kupa egy svéd stróforrú sárkányt mintáz, ez a rendezvény mára világhírű. Nemzetközi varázslóközönséget vonz.

AINGINGEIN

írországban közkedvelt, számos ír népballada szól róla. A hagyomány szerint, a híres Félhetetlen Fingal is aingingeinbajnok volt. A labda, a dom. A játékosok egyenként magukhoz vették a labdát, ezzel át kellett repülniük egy sor cölöpökre rakott lángoló hordón. A labdát át kellett dobni az utolsó hordón. Az nyert, aki ezt leghamarabb hajtotta végre, anélkül hogy tüzet fogott volna.

STICHSTOCK

Régi német játék. Egy festményről ismerjük. Ebben a játékban egy 6 m magas pózna tetejére erősített labdát használtak. A labda sárkányhólyagból készült. Egyik játékos őrizte a labdát, az őrző derekára és a pózna végére egy kötelet erősítettek, így a mozgástere csak 3 m-es kör volt. A többi játékos igyekezett kilyukasztani a labdát a kihegyesített végű seprűjével. Az őrzőnek a támadásokat varázspálcájával védenie kellett. A 14. Század óta nem játszzák. A játék akkor ért véget, ha:

1. A hólyag kilyukadt.

2. Az őrző minden ellenfelet harcképtelenné tett.

3. Az őrző elájult a kimerültségtől

SHUTBUMPS

Lovagi torna primitív változata. Angliai játék. Le kellett taszítani egymást a seprűről. Az nyert aki utolsóként maradt a seprűn. Ma már csak gyerekek játsszák.

KAULA

20. Századi Hawaii seprűsport. A feltalálás helyéről kapta a nevét. Hawaii-on nyaraló mágusok fejlesztették ki, a helyi szörfölőket látva jött az ötlet. A seprűkre rászerelt lábtartókon egyensúlyozva a seprű érintése nélkül kell haladni. Bármilyen terepen lehet játszani, de a nemzetközi versenyek abból állnak, hogy Kaulából (Hawaii sziget, ami egy mugliktól mentes hely , ahol kizárólag varázslók tartózkodnak) indulva a háborgó tengeren el kell jutni Niihau-ig és onnan visszajönni. A 2 sziget 50 km-re van egymástól. Viharban játsszák egyrészt, hogy megnehezítsék a versenyzők dolgát, másrészt a muglik távoltartása végett. Az nyer, aki elsőként ér célba. A versenyzők mellett haladnak bírók és gyógyítók, a balesetek és a szabálytalanságok elkerülése végett. A játékosoknak akkor kell befejezni a játékot, ha letérnek a pályáról, vízbe esnek, megérintik a seprűjüket, vagy akadályozzák egymást (mivel a vihar már elég nagy akadály). Ma nemzetközi varázslóközönséget vonz.

CREAOTHCEANN

Legveszélyesebb seprűsport. Skóciai játék. Fennmaradt róla egy XI. sz.-i tragikus költemény. A játékosoknak üstöt kellett a fejükre kötözni.

* Ez mire szolgálhatott?

Elkaptak vele megbűvölt köveket. Ezek 30 m magasban lebegtek. Kürtre vagy dobszóra leestek, és a játékosoknak minél többet el kellett kapni belőlük az üstjükkel.

* Minek tartották a középkorban ezt a játékot?

A férfiasság és az erő próbájának. Sokan meghaltak benne, de mégis nagyon népszerű volt. 1762-ben betiltották. 1960-ban mozgalmat indítottak a játéktilalom ellen, da ez nem sikerült.

BOKORSÖPRÉS

Angliai játék. Itt is abból készült a labda, mint a Stichstockban. A játékosok fordítva ültek a seprűjükön, és így kellett átütniük a labdát egy sövényen. Ha valaki elvétette az ütést az ellenfél 1 pontot kapott. 50 pontnál lett vége. Ma is játsszák, de nem vált igazi tömegsporttá.

BEASBACK

Amerikai találmány. Rögbilabda alakú 40 X 15 m-es pályán játsszák, a pálya 2 csücskében boltív alakú, 5 m magas kapuk vannak. A pálya fölött 20 m-rel megbűvölt plafon van, hogy a labda visszapattanjon. A labda gumiból van, és 10 cm átmérőjű. 5 + 1-es csapatok játsszák. Minden játékosnak ütője van, és csak azzal lehet beleérni a labdába. 3 labdával játsszák, ha mind a 3 labdát belövik 2, ha csak 2-t és az egyik a saját kapujukban landol, akkor 1 pontot kapnak.17 pontnál van vége. Szabálytalan, ha:

1. Kézzel vagy más testrésszel, seprűvel érnek a labdába.

2. Leszállnak a seprűről.

3. Elhagyják a pályát.

4. Meglökik, megütik, bántalmazzák az ellenfelet.

Szabálytalankodásért 1 perc kiállítás jár. Amerikában nagyon népszerű. 

----------------------------------------------------------------------------------------------

Az aranycikesz fejlődése

A golden snidget vadászata a 10. század elejétől dívott a boszorkányok és varázslók körében. A golden snidget ma már védett faj, de akkoriban közönséges volt Európa északi területein, jóllehet a muglik ritkán figyeltek fel a sebes röptű, kiváló rejtőzőképességű madárra. A snidget befogásával járó dicsőséget csak növelte, hogy a madár apró, rendkívül mozgékony, és ügyesen elbújik a prédára leső ragadozók elől. Egy Kviddicsmútzeumban kiállított 12. századi falikárpit snidgetfogással próbálkozó csapatot ábrázol. Az első jelenetben azt látjuk, amint a vadászok igyekeznek elkapni a snidgetet, s ehhez hálót és varázspálcát használnak, illetve puszta kézzel próbálkoznak.