LLG : Chizpurfle - Clabbert |
Chizpurfle - Clabbert
Haldr of Lorien 2007.02.24. 21:59
CHIZPURFLE
M. M. osztly: XX
A chizpurfle parnyi, 1 mm-nl alig nagyobb lskd.
Testk atkaszer, rgjuk arnytalanul nagy. A mgia vonzza ket, befszkelik magukat a crupok, augureyk s hasonl bestik szrbe, tollazatba. Varzslhzakban is feltnhetnek, ahol megtmadjk a mgikus trgyakat. Beleeszik magukat a varzsplcba, hogy elrjk annak mgikus magjt, de az elmosatlan stben is megtelepszenek, s bekebelezik az ednyben maradt cseppeket.
Mgikus trgyak hinyban a chizpurfle az elektromos szerkezetekre fanyalodik – azokat bellrl rgja szt. A viszonylag j mugli elektromos szerkezetek rejtlyes meghibsodsa nem egy esetben chizpurfle-fertzssel magyarzhat.
Br a kereskedelemben szmos, a chizpurfle elpuszttsra alkalmas, szabadforgalm irtvarzsszer kaphat, slyosabb esetekben a Varzslnyfelgyeleti Fosztly Krtevmentestsi Alrszlegnek segtsgt kell krni, mivel a mgikus anyagokon meghzott chizpurflek igen ellenllak lehetnek.
CLABBERT
M. M. osztly: XX
A clabbert fn lak bestia. Klseje alapjn bkval keresztezett majomra emlkeztet. shazja Dl-Amerika, de exportlt pldnyai vilgszerte megtallhatk. Sima, szrtelen bre mrvnyos zld szn, ujjai kztt replhrtya feszl. Hossz, mozgkony vgtagjainak hla egy orngutn gyessgvel lendl grl-gra. Fejbl kt kurta szarv ll ki. Szles szja – mely pofjnak vigyorg kifejezst klcsnz – borotvales fogakat rejt. Tpllkt fknt gykok s madarak alkotjk.
A faj legjellegzetesebb kls jegye a homlok kzepn elhelyezked jkora hlyag, mely vrs sznt lt s villogni kezd, ha a bestia veszlyt rez.
Amerikai mgusok egykor elszeretettel tartottak clabberteket a kertjkben, hogy azok figyelmeztessk ket, ha mugli kzeledik.
A Mgusok Nemzetkzi Szvetsge azonban slyos pnzbntetsek kiszabsval visszaszortotta ezt a gyakorlatot. Az jszakban vilgt, clabberthlyagokkal teli fa igen ltvnyos volt ugyan, de tl sok muglit csbtott arra, hogy megkrdezze a szomszdot, ugyan mirt hagyja fent mg jniusban is a karcsonyi lmpafzrt…
|