Fekete m�gia

A var�zsl�s, a m�gia az osi val�s�g�rtelmez�s kieg�sz�to szertart�sa: a h�vo �gy v�li, hogy a beavatott szem�ly uralkodik a term�szeten �s a term�szetf�l�tti erok�n (vagy legal�bbis azok egy r�sz�n), s ennek k�vetkezt�ben k�pes befoly�solni, sot megv�ltoztatni azokat.
A var�zslatot, a m�gi�t aszerint hogy "j�" vagy "rossz" c�lokra haszn�lt�k nevezik m�g feh�r, illetve fekete vagy s�t�t m�gi�nak is.

2.4.1. Az �let befoly�sol�sa

A v�r az �lo szervezet r�sze - s b�r ez �let elengedhetetlen felt�tele -, meglehetosen kev�s konkr�t var�zsl�s kapcsol�dik hozz�.

2.4.1.1. Szerelmi var�zsl�s

A szerelmi var�zsl�sok keveset tudtak kezdeni a v�rrel. A legt�bb, amire jutott b�rmelyik m�gia is a vitalit�s �s a potencia �sszekapcsol�sa.
A v�r (�llati v�r) fogyaszt�sa e felt�telez�s szerint n�veli, n�velheti a szexu�lis potenci�t. �m �ppen anyaga, kin�zete, jellege miatt ink�bb a h�mnemu egyedek vehetik ezt a tan�csot figyelembe.

2.4.1.2. Term�kenys�gi var�zsl�s

Az azt�k-maja kukorica-var�zsl�sn�l utaltunk arra, hogy ez a var�zsl�s megszokott (s t�bbnyire �lo) �ldozattal j�r.
A k�sobb lejegyzett p�ld�kban szerepet kap a v�r: valamilyen form�ban el kell fogyasztani - ezzel egy m�sik �let attrib�tuma kapcsol�dik az elfogyaszt�hoz. Itt kell sz�lnunk arr�l, hogy a k�l�nf�le babon�k, hiedelmek nem ragaszkodnak emberi v�r elfogyaszt�s�hoz.

2.4.1.3. "Eg�szs�gi" var�zsl�s

Az eg�szs�gre "ir�nyul�" var�zsl�s a legegyszerubb var�zsl�si m�dok egyike: ism�t csak a v�r fogyaszt�s�ban ragadhat� meg.A v�riv�sr�l

A v�riv�s szok�sa elsosorban a v�g�hidakon dolgoz�kn�l alakult ki, jobb�ra a szarvasmarh�k v�g�sakor. R�szben energiad�s t�pl�l�knak tekintik, r�szben egyfajta beavat�snak.A v�rsz�v�sr�l

A k�sobb m�g eml�tendo v�rsz�v�s jelent�se is innen sz�rmaztathat�: az �lo, eg�szs�ges ember erej�bol a v�rsz�v�ssal lehet erot szerezni.A v�rben val� f�rd�s

A jelent�s �rtelmez�sekor meg kell k�l�nb�ztetni a v�rrel val� bem�zol�st, amelynek megb�v� szakr�lis jelent�se m�ig megvan.

P�d�ul:

Klasszikus p�ld�nk lehet B. Hrabal mûv�ben is eml�tett r�sz a diszn�v�g�s: a v�res hurka k�sz�t�sekor t�rt�no j�t�k indokl�sa.

Nagy val�sz�nus�ggel ide vezetheto vissza az primit�v t�rsadalmak testfest�se is.
Ugyanakkor ismert az emberi fant�zia �ltal kital�lt "val�s�gos f�rd�s" jelent�se is.

A magyar n�pmes�kbol ismert m�gikus elj�r�s kell�ke: a v�rcsepp az helyett v�laszol, akinek a v�re - �ltal�ban a szereplok menek�l�s�k sor�n �lnek ezzel.

P�ld�ul:

Klasszikus p�lda lehet Arany J�nos R�zsa �s Ibolya c�mu verses mes�je.

Nevezik vasfunek, z�rnyit� funek is; a bety�r- �s tolvajt�rt�netek tartoz�ka. Olyan m�gikus t�rgyk�nt haszn�lt fu, amely a teny�r bore al� forrasztva tulajdonos�t k�pess� teszi arra, hogy puszta �rint�ssel minden lakatot, z�rat felnyisson - egyes mond�kban arra is k�pes, hogy hordoz�j�t l�thatatlann� tegye.
A mese szerint Szent Gy�rgy napj�n, �jszak�j�n no ki a f�ldbol. M�s t�rt�netekben valamilyen kis �llatot (gy�kot, k�gy�t, teknosb�k�t) vasl�dik�ba z�rnak, s azt az anyja megszabad�tani akarv�n v�rf�vet hoz, amelyet azt�n el lehet venni tole.

A hal�l �s az �let

A ront� var�zsl�s t�bbs�ge ink�bb csak f�lhaszn�lja az emberi v�rt, nem "ir�nyul r�".
Viszont a ront�shoz kapcsol�dnak olyan l�nyek, amelyek a gonosz erok megjelen�sei.

2.4.2.1. A v�mp�r

A v�mp�r az a halott, aki meghat�rozott idoben s�rj�b�l kikelve visszat�r az �lok k�z�, hogy azok v�r�t sz�vja.

A v�mp�rl�ny feltun�se az irodalomban a 18. sz�zadra teheto - a balk�ni orsz�gokhoz kapcsolva.
T�rt�neti h�tter�nek �s a v�mp�rk�p "os�nek" Vlad Tepes (1456-1462., 1477.) havasalf�ldi fejedelem, esetleg apja, Vlad Dracul tekintheto.
Az eur�pai v�mp�rfogalmat �sszekapcsolj�k m�g az arab ghul�val, ghollal: a romok k�z�tt tany�z� d�mon mag�nyos v�ndorokra les - ha nem lel ilyet, akkor halottakat eszik. K�p: nosferatu.jpg
Az eur�pai gondolkod�sban m�r az antik g�r�gs�g is ismerte a halott �s a v�r �sszekapcsol�s�t, gondoljunk csak az Od�sszei�ban elbesz�lt r�szre, amikor Od�sszeusz megid�zi Theiresszi�sz szellem�t.
A v�mp�rt�rt�netek filmes feldolgoz�sai szinte a filmk�sz�t�s kezdeteitol ismertek: Nosferatu, Lugosi B�la szerepei - az ilyen filmek par�di�ja Polanskinak a V�mp�rok b�lja c�mu remekmuve.

A sz�pirodalomban napjainkig visszat�ro t�ma - csup�n Baka Istv�n muveit eml�tem itt.
A v�mp�rol�gia lassan �n�ll� muvelod�st�rt�neti "tudom�nyter�lett�" v�lik. A befogad�i szok�sok vizsg�lata, a teremtett vil�gok jelk�pvil�ga, mot�vumrendszere, t�mah�l�zata, illetve a vil�girodalmi kitekint�s klasszikus - posztmodern elm�leteknek kedves t�rgy�v� lehet.

P�ld�ul:

A v�mp�ralakhoz kapcsolt-kapcsol�d� jelk�pes-allegorikus jelent�s alkalmaz�s�nak egyik elso p�ld�ja lehet Baka Istv�n kev�sb� ismert verse:

Mint v�mp�r aki s�rboltj�ban �bred
hogy �jrakezdje a k�rhozatot
megrettenek magamt�l ha az �nek
k�nyszere gyujt a sz�mra v�rhabot
nem akarom t�bb� kisz�vni �lo
nappalok szuzies-feh�r nyak�t
m�r a Tej�t is szemfogam nyom�t
viseli
ez a no-vil�g feh�rlo
puha karokkal hi�ba �lel
a k�j kev�s a h�s a v�r se kell
megfertoz�tt a fajtalan konok
v�gyakoz�s hogy val�v� �leljem
az urt amelyb�l �dent alkotok
hol �lmokkal buj�lkodik a lelkem. (1993.)

2.4.2.2. Az emberfarkas

Az emberfarkas is k�z�pkorv�gi, felvil�gosod�s korabeli l�ny. A farkass� v�ltozott ember harap�sa "viszi �t" a fertoz�st az eg�szs�gesre - ennyiben rokon a v�mp�rral.
Az emberfarkas feltun�se a babon�k szerint a hold v�ltoz�s�hoz kapcsol�dik.

2.4.2.3. A zombi

Szinte azt mondhatjuk, hogy a zombi kort�rsunk: a retteg�sre alapoz� filmipar tal�lja ki.
Ellent�tben a r�gi felfog�sokkal nem k�s�rtet, nem v�mp�r, hanem az a felt�mad� halott, aki nem vissza akar t�rni az �letbe, hanem az �letet akarja a saj�tja �ltal "�lthez" alak�tani.
A zombi kin�zete borzaszt� - boml� test -, mozg�sa lass�, "szakaszos", viszont meg�ll�thatatlannak tunik.

A zombi fogalm�nak kialakul�sa a d�l-amerikai m�gikus hiedelemvil�g afrikai �s afrikainak tekintett vegy�t�s�hez kapcsol�dik (l�sd m�g a vudu-hit). K�p: vudu.jpg

2.4.2.4. A "mu-ember"

A "v�res fantasztikum" m�sik megjelen�si lehetos�ge, amikor nem a halottak kapcsol�dnak a v�rhez (�s az �lethez), hanem emberek gy�rtotta mu-emberek.A homonculus

A Paracelsus �ltal le�rt homonculusnak, a lombikban l�trej�vo, ott �lo l�nynek m�g kev�s k�ze van a v�rhez (l�sd m�g Goethe Faustja), ink�bb csak mindentud�s�ga az �rdekes.A g�lem

A h�ber eredetu sz� alaktalan anyagot jelent - a 16. sz�zadt�l �lo hagyom�ny szerint a kabbalizmussal foglalkoz� rabbik r�szben a v�rrel val� vegy�t�ssel form�lnak emberhez hasonl� l�nyt, r�szben pedig azzal teszik �lov�, hogy a homlok�ra �rj�k Isten titkos nev�t.
Elgondolkodtat�, hogy a g�lem elsosorban azokon a ter�leteken jelent meg - n�met, cseh �s lengyel -, ahol a k�so-k�z�pkorban, kora �jkorban igen eros volt az antiszemitizmus. K�p: golem.jpg

Nincs �rkez�s�nk eld�nteni, hogy mennyiben tekintheto zsid�, mennyiben kereszt�ny legend�nak.
A Frankenstein-toposz

Az alapt�rt�netet Mary Shelley fogalmazza meg Frankenstein vagy a modern Prom�theusz c�mu reg�ny�ben (1818). A fohos, egy genfi orvosdi�k hozza l�tre ezt a sz�rnyet, aki hi�ba v�gyakozik az emberek szeretet�re (ti. befogadj�k), s ez�rt gyilkoss� v�lik. K�p: frankeinstein.jpg

A t�m�t az�ta t�bbsz�r is feldolgozt�k, k�l�n�sen filmes adapt�ci�i ismertek.

2.4.2.3. A "mu-l�nyek"

A mu-l�nyek m�r val�ban azok: nincs emberi form�juk, nem kapcsol�dnak a f�ldi kult�r�hoz.A homonculus

Az elso ilyen mu-l�ny a robot. A g�p, amely vagy emberszab�s� vagy nem, az�rt k�sz�l, hogy szolg�lja alkot�j�t. Kialak�t�sa visszavezetheto a mechanikus ember-k�phez (l�sd de la Mettrie munk�ss�ga).
Figyelemre m�lt�, hogy a legnagyobb robot-szak�rto, I. Asimov nemcsak a robotvil�got konstru�lja meg, hanem a robotika h�rom alapt�rv�ny�t is.
Asimov robotelk�pzel�seihez k�pest a t�bbi szerzo� elhanyagolhat� jelentos�gu. K�p: superneutron.jpg

A fantasztikus sz�rnyekA mu-l�nyek m�sik elofordul�sa a k�l�nf�le fantasztikus, idegen bolyg�kr�l, galaxisokb�l sz�rmaz� sz�rnyek.

Ezek t�bbs�ge, b�rmilyen fant�zi�val sz�letett is, visszavezetheto az eddigi emberi kult�ra k�peire, �br�zol�saira. A l�nyek �ltal�ban ellens�gesek, s ha ilyenek, akkor az embert eledelnek vagy �lo-helynek tekintik.

A var�zsl�sra az embernek az�rt volt sz�ks�ge, hogy �ltala a maga l�t�t biztos�tsa, �let�t a sz�ks�ges l�tfenntart�si eszk�z�kkel ell�ssa �s fenyegeto veszedelmektol meg�vja. A var�zsl�s fejlod�s�n�l majd l�tni fogjuk, hogy a var�zssz�t megelozte a var�zstett, amely minden gondolati elem hozz�j�rul�sa n�lk�l �nmag�ban �szt�n�sen hatott. Azonban bizonyos ido m�lva kieg�sz�to r�sz�l hozz�j�rult a var�zssz� is, mely �pen a sz� elobb kiemelt magikus sacralis eredete �s hat�ereje �ltal akarta a tett siker�t fokozni, esetleg azt eloid�zni. A var�zsl�sn�l haszn�lt elso sz� minden bizonnyal az eros indulatkit�r�s hangos megnyilatkoz�sa volt: ord�t�s, r�ki�lt�s, fenyeget�s, amelyekn�l nem sz�ks�ges m�g az �rtelmess�get sem felt�telezni, elk�pzelhetok azok artikul�latlan hangmozdulatok alakj�ban is. E szavai; �rtelm�kre val� tekintet n�lk�l �nmagukban b�rtak f�kezo, elh�r�t� erovel s ha egyszer sikeresnek bizonyultak, v�ltozatlanul �r�klodtek �t nemzed�krol-nemzed�kre. Ez�rt tal�lkozunk m�g a k�sobbi kult�rn�pek szellemi �let�ben is egy csom� megmerevedett kifejez�ssel, amelyek szinte tabuknak tekintetnek �s k�l�n�s hat�s� szavaknak minos�ttetnek, mert ebbeli ,jelleg�krol m�r t�bbsz�r�sen tan�s�got tettek. pl. ismeretesek a r�mai kultuszban a certa verba, melyeknek etrecit�l�sa k�l�n�s sikert ,jelentett, a brahmanismusban a Brahman om, a Talmudban n�h�ny �rtelmetlen magikus kifejez�s, nemk�l�nben a kereszty�n im�ds�gba az �sz�vets�gbol �t�r�klod�tt Amen sz�, amely jelen alkalmaz�s�ban ugyan semmi t�bb, mint az im�ds�g hangulat�t �sszefoglal� �s megbizony�t� sz�, de valamikor, tal�n �pen �testamentumi haszn�lat�ban nem volt mentes bizonyos rnagikus �ztol sem. Mihelyt azonban az elohalad� emberi reflexi� a rendk�v�li ero �s a l�lekhit kevered�se k�vetkezt�ben az isteni l�nyeget k�nytelen volt megszem�lyes�teni �s szem�lyi alakban fogni fel, a var�zssz� is k�nyszer�lt m�s alakot �lteni, mert indulatkit�r�sek a szem�lyeseknek k�pzelt erok, szellemek megf�kez�s�re, elh�r�t�s�ra t�bb� nem l�tszottak el�gs�geseknek. Kialakulnak teh�t az �rtelmes mond�k�k, amelyek megmondj�k, hogy mit akarnak s legfeljebb a hanghordoz�sban �rv�nyes�tik az indulat kit�r�seit, sokf�le sz�nezetu megnyilatkoz�sait. E mesters�gesen csin�lt mond�k�k hat�lyoss�g�t azzal akarj�k fokozni, hogy beleszonek azokba r�gi haszn�lat� �rtelmetlen, titokzatos var�zsszavakat vagy t�bbsz�r elism�tlik ugyanazt a sz�veget. Az ism�tl�s m�rt�k�n�l ir�nyad�k lesznek az u. n. szent sz�mok, mint a h�rom, a n�gy fok�p pedig a h�t. De m�g ez sem bizonyul a szellemek hatalma ellen az ember r�sz�rol el�gs�gesnek. Min�l jobban k�rvonaloz�dik azok l�nye �s min�l konkr�tebb alakban jelennek meg a k�pzelet elott, ann�l ink�bb sz�ks�g van r�, hogy valamely a l�nyeghez tartoz�, a l�nyeggel �sszef�ggo r�sz�k�n megfogassanak s e c�lra a legalkalmasabb neveik megnevez�se, felsorol�sa. Kialakul teh�t a n�vvar�zsl�s melynek alapja az a hit, hogy a kiejt�skor a n�vhez tapad� magikus ero seg�ts�g�vel a nevet viselo l�ny ker�l magikus hat�s al�. Az irodalmilag kialakult magikus sz�vegekben ez�rt foglal el olyan nagy helyet a d�monok neveinek a felsorol�sa, a nevek megnevez�se �ltal ugyanis a d�mon k�nyszer�theto. Ahol a nevek felsorol�s�t k�veti a var�zsl�s sz�nd�k�nak a bejelent�se �s var�zsszavak �ltal a szellemekre megfelelo hat�s kifejt�se c�loztatik, ott l�trej�n egy komplik�ltabb var�zsformula, amely az egy�ni tal�l�konys�g keretei k�z�l m�r kinott �s a mesters�ges redakci� nyomait mutatja. Itt a var�zsszavak �sszefuz�se m�r hivat�sos var�zsl�k kez�be megy �t, akik azt�n igyekeznek mindent megtenni, hogy var�zsalkot�saik min�l sikeresebbek legyenek. Megszerkeszt�s�kn�l vigy�znak arra, hogy minden bel�j�k ker�lj�n, mert ha csak valami is elmarad, az a hat�st vesz�lyezteti. S�lyt helyeznek r�, hogy a mond�k�k verses form�ban hangozzanak, mert �gy estetikusabbak, szellemesebbek s �penez�rt hat�lyosabbak is. Ahol m�d van re�, r�gies dialektusban szerkesztik, esetleg idegen nyelven sz�laltatj�k meg, mert min�l �rtelmetlenebb a t�meg - s tal�n a szellemek elott is, ann�l biztosabb a siker. Majd hogy minden esetre kello v�laszt�k �lljon rendelkez�sre, az alkalmi var�zssz�vegekbol var�zssorozatokat �ll�tanak �ssze, amelyekben egyes�tv�k mindazon var�zsmond�sok, amelyek vagy egy k�l�n�sen veszedelmes szellem, vagy egym�ssal rokon szellemcsoportok megf�kez�s�re szolg�lnak, vagy a formul�k jellege, elmond�si m�dja, a sz�vegeket k�s�ro cselekv�ny azonoss�ga indokolja �sszeszerz�s�ket. E bonyolult szerkeszt�si m�dra Babylon-Assyria tartott fenn felette �rdekes �s tanuls�gos var�zssz�vegsorozatokat. Kello figyelemmel voltak a var�zsversek eload�saira is. N�melyeket suttogva recit�ltak, m�sokat k�z�phangosan kellett elmondani s voltak olyan formul�ik is, amelyekn�l az eros hang volt a k�v�natos. Mikor azt�n a var�zsl�s �llamilag legaliz�ltatott s a kuruzsl�k kez�bol kiv�tetv�n, t�rv�nyes var�zspapok feladat�v� lett, megt�rt�nt az utols� l�p�s is., hogy a var�zsl�s isteni eredete felol minden k�ts�g eloszlattass�k �s ez �gy ment v�gbe, hogy valamelyik foistent nevezt�k meg minden var�zstudom�ny forr�s�ul aki e mesters�get �tadta kiv�lasztott kedvenc�nek, att�l pedig k�zvetlen �r�k�t�ssel �tvett�k a var�zsut�dok. A szem�lytelen sacralis r�gi�b�l �gy tal�lta meg a sz� a szem�lyes isten �ltal eszk�z�lt t�nyleges megszenteltet�shez az utat. A var�zsl�snak az istenivel val� konkr�t kapcsolat�n �p�l f�l az esk�, az �tok �s az �ld�s, amelyek eredetileg szint�n m�gikus formul�k voltak s csak lassank�nt vetkozt�k le a kult�ra elohalad�s�val ilyet�n jelleg�ket. Ezeknek bovebb elemz�s�vel azonban majd a var�zsl�s r�szletes t�rgyal�s�n�l fogunk foglalkozni.

T�pus: Vill�mm�gia

Mana-pont:10(10 Mp-onk�nt n�velheto)

Eross�g: 1(n�velheto)

Var�zsl�s ideje:4 szegmens

Hat�t�v:40 m + l�sd a le�r�st

Idotartam:egyszeri

M�giaellen�ll�s:-

Ezt a vill�mform�t arra fejlesztett�k ki,hogy �tl�pje a t�bbi vill�mvar�zslat

hat�sugar�t.A hat�t�vols�ga alapesetben 40 m, de a boszork�nymester n�velhe-

ti ezt:10 m�terenk�nt 2 mana-ponttal.A C�-je alapesteben 35-�s,de 20 Mp befek-

tet�s�vel 70-esre n�velheto,vagy 30 Mp-�rt 100-as ra.A Kombin�ci� var�zslattal

felruh�zhat� visszaverod�ssel �s/vagy fordul�ssal.

T�pus: Anyagm�gia

Mana-pont:17

Eross�g:2(3;4)

Var�zsl�s ideje:3 szegmens

Hat�t�v:20 m

Idotartam:1 k�r

M�giaellen�ll�s:-

A felhaszn�l� a hat�t�von bel�l k�t embermagass�g� savoszlopot fakaszthat a

f�ldbol,ami 2k6 Sp-t sebez a benne tart�zkod�kon.Miut�n a gejz�rek eleny�sz-

tek,a sav nem tunik el ,hanem az �ldozatokon marad �s tov�bb sebzi oket(1k6 Sp

k�r�nk�nt),am�g el nem t�vol�tj�k.A f�ldbol felcsap� gyenge savat +6 Mp-�rt

lehet k�zepess�(3k6 Sp),m�g tov�bbi 7 Mana-pont�rt eros savv�(4k6 Sp) alak�ta-

ni.A k�zepes sav 2k6 Sp-t ,az eros pedig 3k6 Sp-t sebez k�r�nk�nt az idotartam

lej�rta ut�n,am�g el nem t�vol�tj�k.

T�pus: Vill�mm�gia

Mana-pont:45

Eross�g:4

Var�zsl�s ideje:4 szegmens

Hat�t�v:20 m

Idotartam:3 k�r

M�giaellen�ll�s: Gyorsas�gpr�ba

A var�zslattal a boszork�nymester egy g�r�gdinnye nagys�g� vill�mokb�l �ll�

goly�t teremt,melyet az idotartam lej�rt�ig szabadon mozgathatja a hat�t�von

bel�l.A g�mb elol sikeres Gyorsas�gpr�b�val kit�rni.Ha a c�lpont elv�tette a

pr�b�t 4k10 Sp!-t sebzodik,amire a Vill�mm�gi�n�l le�rtak az igazak,kiv�ve,

hogy 0 Fp-re �rve �p-t is veszthet tov�bb� automatikus �p-veszt�s �ll fenn

minden 7 Fp ut�n.Ezenk�v�l az �ldozat 2-vel vagy t�bbel v�tette el a Gyorsas�g

pr�b�j�t,Eg�szs�gpr�b�t kell dobnia.Ha ezt elrontja,akkor 1k6+3 k�rre megb�-

nul.A g�mb maximum fut� ember sebess�g�vel mozgathat�.

T�pus: Anyagm�gia

Mana-pont:30

Eross�g:1E/Tsz

Var�zsl�s ideje:1 szegmens

Hat�t�v:1 m sugar� k�r szintenk�nt

Idotartam:1 k�r szintenk�nt

M�giaellen�ll�s:-

A boszork�nymester var�zslat�ra a padl� megelevenedik �s csapd�ba ejti azokat,

akik a ter�leten bel�l �llnak.A c�lpontok t�rdtol lefel� a padl�ba ragadnak �s

nem szabadulhatnak az idotartam lej�rt�ig.Ez ido alatt a Harc helyhez k�tve

m�dos�t�i �rv�nyesek r�juk.A var�zslat lej�rt�val a padl� visszaker�l norm�lis

�llapot�ba,mintha mi sem t�rt�nt volna.A var�zslat csak akkor lehet sikeres,ha

a padl� anyaga az I.anyagcsoportba tartozik.A var�zslat k�z�ppontja a boszor-

k�nymester kiindul�si helye,aki el is s�t�lhat,nem esik baja.

T�pus: Nekromancia+Elemi m�gia

Mana-pont:34

Eross�g:1

Var�zsl�s ideje:5 szegmens

Hat�t�v: �rint�s

Idotartam:1 k�r/szint

M�giaellen�ll�s:-

A boszork�nymester �s felszerel�se,vagy egy meg�rintett szem�ly �rny�kk� v -

lik.�j alakj�ban nem nagyon lehet megk�l�nb�ztetni egy ember �rny�k�t�l.Az al-

kalmaz� teste l�giess� v�lik,csak m�gikus fegyver �ltal sebezheto,tov�bb� k�-

pes 40 m/k�r sebess�ggel rep�lni.F�lhom�lyban gyakorlatilag l�thatatlan lesz.

Ha anyagtalan test�vel meg�rint valakit,akkor az dermeszto hideget �s metszo

f�jdalmat �rez,amitol elvesz�t 1k10 Fp-t.Tov�bb� akit ilyen m�don eltal�l,min-

den tal�latn�l 1-gyel cs�kken a Gyorsas�ga.Ha alkonyin�l erosebb f�ny �ri az

alkalmaz�t,akkor 1k6 Sp-t szenved el k�r�nk�nt.A var�zslat nem oldja meg a s�-

t�tben l�t�s probl�m�j�t.A rep�l�s sebess�ge megdupl�zhat� tov�bbi 15 Mp-tal,

�s megtripl�zhat� +30 Mp-tal �s �gy tov�bb.

T�pus: Nekromancia

Mana-pont:20

Eross�g:1

Var�zsl�s ideje:2 szegmens

Hat�t�v:�rint�s + l�sd a le�r�st

Idotartam:5 k�r

M�giaellen�ll�s:-

Az alkalmaz� �rint�se az �letero sz�v�s szab�lyai szerint 2k10 Sp-t csapol le

az �ldozat�t�l.Ez ellen nincs m�giaellen�ll�s,b�r v�grehajt�s hoz sikeres T�-

ma dob�s sz�ks�ges.Az �gy szerzett �letero k�r�lveszi az alkalmaz� vagy a

k�v�nt �s meg�rintett szem�ly test�t a felszerel�s�vel egy�tt �s v�doburkot

alkot k�r�l�tte.Az energiap�nc�l eross�ge az elsz�vott �letero mennyis�g�tol

f�gg:3 Fp ny�jt 1 SF�-t,1 �p ny�jt tov�bbi 1 SF�-t.Ha az aura viseloj�t t�l�-

tik,az aura vesz�t 1 SF�-t.Fontos,hogy amikor az idotartam lej�r,a boszor-

k�nymester visszadHATja az elsz�vott �leterot.Persze,ha t�l�t�tt�k az energia-

burkot,akkor ar�nyosan kevesebb �leterot kaphat csak vissza.Az energiaburok

nem humanoid form�j� l�nyt is k�r�lvehet,ha az nem nagyobb emberm�retn�l.

T�pus: Nekromancia+Ment�lm�gia

Mana-pont:20

Eross�g:1

Var�zsl�s ideje:5 szegmens

Hat�t�v:5 m sugar� k�r

Idotartam:1 �ra/szint

M�giaellen�ll�s:-

A var�zslat befejez�sekor ki kell jel�lni az 5 m sugar� k�rt,amit orizni kell.

Ekkor a semmibol anyagiasul egy koponya,pont a ter�let k�zep�n 2 m magass�g-

ban.A koponya �s a var�zslat alkalmaz�ja k�z�tt ment�lfon�l alakul ki.Az al-

kalmaz� l�tja azt a ter�letet,amerre a koponya arca n�z,hallja az ott t�rt�no

dolgokat,de csak akkor,ha nem haszn�lja saj�t �rz�keit.Amint bel�p valaki az

orz�tt ter�letre,a koponya riasztja az alkalmaz�t a ment�l fon�lon kereszt�l,

m�g �lm�b�l is fel�breszti.A kopony�t persze meg lehet t�madni,V�-je 100,STP-

je 10.Azonban pusztul�sa elott mindenk�ppen riasztja az alkalmaz�t.A var�zslat

l�trej�ttekor a ter�let az alkalmaz�t�l nem lehet messzebb 20 m-n�l,�m ezut�n

ak�rmilyen messzire elt�volodhat a felhaszn�l�.Az idotartam +10 Mp-�rt megdup-

l�zhat�.Az orzendo ter�let sugara +1 Mp-�rt n�velheto 1 m�terenk�nt.

T�pus: Nekromancia

Mana-pont:40

Eross�g:40

Var�zsl�s ideje:1 k�r

Hat�t�v:20 m + l�sd a le�r�st

Idotartam:2 �ra/szint

M�giaellen�ll�s:-

A var�zslat felhaszn�l�ja egy adott ter�letet �tkozhat meg.Ettol kezdve ezen a

ter�leten s�t�t erok kezdenek el munk�lkodni.Ez annyit tesz,hogy az adott ter�-

leten nem muk�dnek a gy�gy�t�s t�pus� var�zslatok,teh�t az erre ford�tott Mp-ok

elv�sznek.Tov�bbi 5 Mp-�rt el�rheto,hogy az ilyen hat�s� var�zst�gyak se muk�d-

jenek az adott ter�leten bel�l,ha ezek eross�ge nem haladja meg a 40E-t.Tov�bbi

15 Mp-�rt el�rheto,hogy a ter�leten bel�l gy�gy�t�sra ford�tott energi�k az al-

kalmaz�t gy�gy�ts�k.A ter�let nagys�ga 15 plusz annyi m�ter,amennyi az alkalma-

z� szintje.A var�zslat eros�theto 3 Mp-�rt 2E-vel.Ez az �tok csak a m�gia sem-

leges�t�s�vel t�vol�that� el.

T�pus:Ront�s

Mana-pont:20

Var�zsl�s ideje:5 szegmens

Hat�t�v:20 m

Betegs�g szintje:4

Idotartam:v�gleges

Hat�sa:�rz�kenys�g + l�sd a le�r�st

A var�zslat sikertelen E�gszs�gpr�ba eset�n olyan k�rokoz�kat �ltet el az �ldo-

zat szervezet�be,amelyek egy bizonyos szil�rd anyag testk�zelbe ker�l�sekor al-

lergi�s t�neteket v�ltanak ki. A t�netek a s�lyoss�gt�l f�ggoen v�ltoznak:

Enyhe lefoly�s�t�l s�lyosig: t�ssz�g�s �s/vagy viszket�s

Nagyon s�lyos �s kritikus kateg�ri�ban:az �ldozatot heves,�geto viszket�s �s/

vagy hosszantart� t�ssz�g�s �s/vagy

k�nnyez�s �s/vagy heves rosszull�t gy�tri

V�ls�gos st�diumban igen s�lyos rosszull�t �s/vagy fullad�s

�s/vagy �jul�s j�n az �ldozatra.

Ebbol is k�vetkezik,hogy a maxim�lis s�lyoss�g a v�ls�gos lehet.A t�netek k�zben

a betegre a s�lyoss�gnak megfelelo m�dos�t�k vonatkoznak;csak az �gyess�ge cs�k-

ken,tov�bb� a harc�rt�kei csak a m�dos�t� fel�vel cs�kkennek.Ez addig �ll fenn,

am�g a t�neteket kiv�lt� anyag el nem t�volodik a k�zvetlen k�zel�kbol,de mini-

mum 1 k�rig tart.A var�zslatot papi gy�gy�t�ssal vagy a m�gia semleges�t�s�vel

lehet megszuntetni.A var�zslat 13 Mp-�rt eros�theto 1 szinttel.

A m�gia �s a "var�zsl�s" k�zeli rokons�gban �llnak egym�ssal. Ezzel egy�tt a var�zsl�s a m�gia alapveto megjelen�si form�jak�nt is �rtelmezheto. A k�l�nf�le c�llal megval�s�tott var�zslatok az osi m�gikus szeml�let kezdeti kifejez�si form�i voltak. Igen r�gen ez bizony�ra annak a k�d�s hiedelemmel f�gg�tt �ssze, melynek nyom�n a k�l�nb�zo t�rgyakat, �lol�nyeket, term�szeti jelens�geket megszem�lyes�tett�k. Ez a hiedelem l�pcsozetesen �s csak igen-igen lassan kov�csol�dott �ssze �s forrott ki szellemileg egys�ges vil�gk�pp�. A var�zsl�s osform�j�nak feltehetoleg az animizmust tekinthetj�k. Az a hit, amely az emberekkel hasonl� szellemekkel �s magasabb hatalmakkal n�pes�tette be a k�rnyezetet, elsosorban a term�szet vesz�lyeinek a m�rs�kl�s�t, illetve elvisel�s�t c�lozta. A term�szet az animizmus seg�ts�g�vel nem felfoghatatlan �s kisz�m�thatatlan vesz�lyforr�s �s �nk�nyk�nt k�pzod�tt le az ember sz�m�ra, hanem mint �rt� �s seg�to hatalmakkal egyar�nt rendelkezo jelens�g. A term�szet eroinek �s jelens�geinek ilyen antropomorf felfog�sa nyilv�nval�an megk�vetelte azoknak a technik�knak a kidolgoz�s�t, amelyekkel az ember a term�szetet a sz�m�ra kedvezo ir�nyba v�lte befoly�solni. Ezek a technik�k alkott�k a korai var�zsl�s eszk�zt�r�t. A napjainkban is l�tezo �rt� �s ront�st hoz� var�zsl�sok t�bbs�ge innen sz�rmaztathat�. Gondoljuk �t: amikor az osi ember saj�t �rdekk�r�ben bizonyos dolgok�rt k�ny�rg�tt, egyidejuleg ezzel minden bizonnyal m�soknak k�rt is okozott. (Vagy �ppens�ggel _maga a ront�s_ volt az a haszon, amit saj�tjak�nt megszerzett. Az animizmus a k�sobbiekben os- �s halottkultussz� bov�lt. Ekkort�jt jelent meg a l�lek hallhatatlans�g�nak a gondolata, �s az az elk�pzel�s, hogy l�teznek k�zb�lso vil�gok, �s a hal�llal �sszef�gg�sben l�vo �tmeneti �llapotok. Az os�k -elsosorban kapcsolatteremtok�nt �s k�zvet�tok�nt - beleker�ltek az im�kba, �gy l�trej�tt a k�r�sek, adom�nyok, k�vetel�sek finoman kiegyens�lyozott szociokultikus rendszere. A kapcsolattart�s egy�ltal�n nem volt probl�m�kt�l mentes, hiszen az os�k�n kereszt�l �jra-�s �jra a f�ld�nt�li erok befoly�sa al� ker�ltek maguk a seg�ts�get k�rok is. Az os�k hatalma minduntalan szembeker�lt a var�zsl�k�val, akik egyfajta k�zvet�toi szerepet t�lt�ttek be a proced�r�kban. Az a hit, hogy a m�gia �s var�zsl�s �ltal a term�szetet �s a val�s�got befoly�solni lehet, kezdetben k�zvagyonnak sz�m�tott. Az idok folyam�n azonban �hatatlanul l�trej�tt egyfajta szelekt�l�d�s, hiszen a ritu�l�k levezet�se k�l�nleges ismereteket ig�nyelt, �s az a papok helyzet�nek fokozatos megeros�d�s�hez vezetett. Egy ido ut�n ennek a tendenci�nak a k�vetkezt�ben �talakult az eg�sz var�zsl�s �s megjelent egyf�le alkalmazott m�gia. Azok a babon�s var�zslatok, amelyek ebbe az osi, diff�z vil�gk�pben gy�kereztek, term�szetesen megmaradtak. Ez tov�bbra is a t�rzs, a n�p, a k�z�ss�g tulajdona volt. Ugyanakkor azonban l�trej�tt egy erosen ritu�lis var�zsl�s, amely egy mindink�bb isteniv� v�l� vil�gk�p keretein bel�l fejlod�tt tov�bb. Itt m�r egyre ink�bb a k�zvetlen�l cselekvo �s beavatkoz� istenekrol volt sz�, ellent�tben a r�gebbi trenddel, amely az os�kben, vagy az emberhez hasonl� term�szeti erokben val� hittel manipul�lt. B�r ezek az �j istenek mindenhat�ak, valamilyen m�don m�gis al� vannak vetve a paps�g szak�rtelm�nek - azaz k�ny�rg�s�nek - �s kiz�r�lag a felavatott m�gus k�pes oket ir�ny�tani. Ez minden olyan teurgikus vil�gk�p alapja, melynek nev�ben term�szetfeletti l�nyeket id�znek meg, �s k�nyszer�tenek szolg�latra. Ami a sz� eredeti �rtelm�ben a m�gia, mindaz a m�gusban testes�lt meg, l�v�n o egy szem�lyben a tud�s birtokosa. Csak a m�gus volt k�pes arra, hogy �tl�ssa az isteni elvonatkoz�sok, a term�szeti szab�lyszerus�gek fizikai szinten jelentkezo �sszj�t�k�t. Az egyszeru szinten �lo emberek term�szetesen egyre ink�bb r� voltak utalva a m�gus t�mogat�s�ra, akit energetikai szempontb�l mintegy akkumul�tork�nt vettek ig�nybe. Ennek k�vetkezt�ben egyre frekvent�ltabbak lettek azok a k�l�nb�zo ritu�l�k, amelyek a m�gikus forr�sokhoz kapcsolt�k az embereket. J�l nyomon k�vetheto az idoben ez a folyamat. Egy�rtelmu a p�rhuzam az antik kor �ldozati szertart�sai �s a k�l�nf�le misztikus �nnepek �s az egyh�z mai liturgi�i k�z�tt. A m�gikus hat�s el�r�se c�lj�b�l alkalmazott k�l�nf�le szimb�lumok k�z�tt is feltuno az egyez�s. Ennek bel�t�s�hoz el�g �sszehasonl�tani az �kori d�mon�br�zol�sokat �s a kereszt�ny templomok d�monokt�l v�do k�peit. Igen sok idot, energi�t �s teret ig�nyelne egy olyan antropol�giai tanulm�ny, amely nyomon k�vetn� a var�zsl�s �talakul�s�nak l�pcsofokait m�gi�v�, majd ennek tov�bbfejlod�si fokozatait a babona, illetve a hiteles m�gia ir�ny�ba. Ezzel kapcsolatban ma m�r a modern archeol�gia j�volt�b�l egy rendk�v�l nagy �s sokr�tu anyag �ll rendelkez�sre. Mindezek rendszerez�se, idobeli �s vall�si �sszef�gg�seinek, egym�sra hat�saiknak felt�r�sa olyan hatalmas munka lenne, amely legfeljebb r�szleteiben, �s csup�n bizonyos n�zopontokb�l val�s�that� meg. Ami a t�m�t k�zelebbrol �rinto, a t�rt�nelem kezdet�nek perif�ri�i, vagy esetleg egyenesen a t�rt�nelem elotti idokben megjeleno m�gikus-kultikus folyamatokat illeti, ezzel kapcsolatban ink�bb dedukt�v-asszociat�v megk�zel�t�sekre, �s csup�n igen kev�s r�szben bizony�that� ismeretekre t�maszkodik a tanulm�ny. Ehhez hasonl� okokb�l a m�gia kutat�sa sor�n csak kev�s tudom�nyos mu ny�lik vissza az idoben t�volabb az assz�rok �r�sba foglalt m�gikus-misztikus vil�g�rtelmez�s�n�l. Az o tud�sukat konzerv�l� �babiloni paps�g, a k�ldeusok hagyat�k�n�l. Ennek okai is igen messze kereshetok, hiszen mint tudjuk a birtokunkban l�vo feljegyzett elso �r�sos t�rt�nelmi eml�k i.e 4242-ben bukkant fel az osi Egyiptomban, �s a Sum�r birodalom hely�t Babilon csak majd i.e. 2000-ben - teh�t t�bb, mint k�tezer �vvel k�sobb veszi �t. Abba is bele lehet gondolni, hogy az agrigentumi Empedokl�sz i.e. 420 (!)- ban vezeti be a n�gy oselem fogalm�t, amely minden "modernebben" sz�m�t� m�gia alapfogalma. A t�rt�nelem elotti mitikus idokre utal� Necronomicon - azaz Halott Nevek K�nyve - eredeti v�ltozat�t Kr. U. 730 k�r�l az arab Abdul Alhazred jegyezte le, melynek lapjain egy elfeledett osi vil�g szimb�lumai, ritu�l�i, istenei �s l�nyei kelnek �jra �letre. �s ez m�g Babilonhoz k�pest is majdcsak tov�bbi 3000 �v! Ahhoz, hogy a m�gi�val kapcsolatos mai elk�pzel�seinket bele tudjuk �gyazni saj�t kult�r�nkba, tal�n elegendo, ha az �jplat�nikusok �s az idosz�m�t�s kezdetekor �lt gnosztikusok vil�gk�p�t vessz�k szem�gyre. Ezek a szellemi ir�nyzatok egys�gess� vil�g�rtelmez�ss� olvasztott�k a hellenisztikus, egyiptomi �s zsid� - kereszt�ny elemeket. Ugyanakkor a k�sobbi gnosztikusok m�r J�nos jelen�seire hivatkoznak. Ezek a vall�si �sszefoglal�sra t�rekvo mozgalmak megegyeztek azzal, hogy a teremt�s aktus�t dualista m�don k�pzelt�k el. Az anyagi vil�g az Isteni ero fokozatos megtestes�l�se r�v�n j�tt l�tre az �jplatonikusok �rtelmez�s�ben. Ez az ero az �gi szf�r�kon �t mintegy "lesziv�rgott" az emberi lelkekbe �s a fizikai vil�gba. Ehhez hasonl� felfog�st k�pviseltek a gnosztikusok is, azonban ok az anyagi vil�got alapvetoen gonosz �s bun�s jelens�gnek tartott�k. Csup�n az embert �t�lt�k olyannak, hogy az muland�s�ga, a fizikai s�khoz k�tod�se ellen�re is tartalmaz lelk�ben valami isteni magot. �s ezt elnevezt�k pneum�nak. Az �ll�tott�k, hogy az ember a fizikai l�ts�khoz k�t�tt �llapot�ban elosz�r elfelejti saj�t eredeti term�szet�t. Csak abban t�mad fel a t�rekv�s, hogy legyozze a fizikai s�kot, �s pneum�j�t �sszekapcsolja annak isteni forr�s�val, aki tud�ssal rendelkezik, �s aki felismeri saj�t val�di term�szet�t. A gnosztikusok ezt tartj�k az ember osi �s eredeti feladat�nak, ugyanakkor azonban az isteni osforr�s �s az emberi l�lek k�z�tti t�vols�got olyan hatalmasnak �t�lt�k meg, hogy k�zvetlen kapcsolatot, kommunik�ci�t el sem tudtak k�pzelni a a f�ld �s az �g f�l�tt. Erre azonban sz�mtalan szellemi l�ny �s k�zvet�to �llt az ember rendelkez�s�re, amelyek mindannyian isteni tulajdons�gokat testes�tettek meg, �s egyetlen feladatuk az volt, hogy az embert a k�l�nb�zo �gi szf�r�kon �t visszavezess�k osforr�sukhoz (ezek sz�ma 365, nem ismeros egy kicsit ez a sz�m?). A fizikai s�k ilyen �rtelemben vett legyoz�s�hez, �s a k�zvet�tokkel val� kapcsolatfelv�telhez �rett �s kiforrott term�szetszeml�letre volt sz�ks�g, amely k�pes a dolgok �s t�rt�n�sek m�g�tt a szellemet felismerni. Az adott kor embere a m�gia seg�ts�g�vel kapcsol�dott ezekhez a felismer�sekhez. Az �jplat�nikus filoz�fiai iskola tulajdonk�ppeni magalap�t�j�nak Pl�tinosz (kb. Kr. u. 205-270) sz�m�t, aki ezzel kapcsolatban a k�vetkezoket �rta: "…mivel az univerzumban minden term�szetes �sszef�gg�sben van egym�ssal, �s maga az eg�sz tulajdonk�ppen az erok sokf�les�g�t jelenti, amelyek egym�sra sokf�lek�ppen gyakorolnak hat�st. Bizonyos rokons�g, vonz�s r�v�n egyes erok egy �letben egyes�lnek: mindebbol az k�vetkezik, hogy l�teznie kell a term�szetes m�gi�nak, teurgi�nak �s mantiknak. … az �rz�kfeletti nem m�s, mint az �rz�ki alapja. Az �rz�kfeletti k�zvetlen�l felismerheto az olyan intellektu�lis szeml�leten kereszt�l, amely megelozi a gondolkod�st…" Pl�tinosz ezzel a meg�llap�t�ssal a Tabula Smaragdina Herm�sz Triszmegisztosz-i alapt�zis�t ism�tli meg, mely szerint "mint fent, �gy lent". Egyben arra is utal, hogy a m�gia csak akkor lehet hat�sos, ha intuit�v meg�rt�sbol fakad. Ez egyben kifejezi a m�gikus cselekv�snek azt a saj�toss�g�t is, hogy az egyfajta k�zvet�to�l szolg�l f�ld �s �g k�z�tt. A k�zvet�to szelleml�nyek mindenekelott angyalok, akik szigor� hirearchi�nak vannak al�vetve A legmagasabb szinten maguk az istenek tal�lhat�k, akik a lelkeket megtiszt�tj�k. Oalattuk vannak az angyalok, akik a lelkeket felemelik, mik�zben az angyalok kara a fizikai s�k k�tel�k�nek a felold�s�n munk�lkodik. A d�monok ebben az �sszef�gg�sben nem k�nyszer�to �s negat�v figur�k, ok azonban lefel�, a term�szet ir�ny�ba h�zz�k a lelkeket. A h�roszok val�s�ggal belek�tik a lelkeket a fizikai - f�ldi- dolgokkal kapcsolatos gondokba. A legalacsonyabb szinten a vil�g urai vannak, akik a lelkeket a vil�gi dolgok birtokl�s�hoz seg�tik hozz�, �s a f�ldi dolgok feletti hatalmat ir�ny�tj�k. Az angyalok kar�nak l�tsz�ma 72, a legt�bb forr�s szerint. A f�ldi �s az �gi vil�g k�z�tti k�zvet�tok azonban nemcsak megszem�lyes�tett isteni l�nyek, hanem olyan k�zegek is lehetnek, amelyek a benn�nk lakoz� szimp�tia, vonz�s illetve valamilyen osi idea alapj�n kiv�lasztottnak sz�m�tanak. Pl�tinosz meghat�roz�sa szerint: "… az intelligencia �s a val�s�gos l�tez�s elv�laszthatatlanul �sszekapcsol�dnak, ez�rt amit az intellektus gondol, az val�s�gk�nt jelenik meg…" Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy k�l�nf�le anyagokban, n�v�nyekben, �llatokban bizonyos testi jegyeket, k�l�nleges jeleket kerestek, amelyeknek bizonyos isteni jelentos�get tulajdon�tottak. E jelek seg�ts�g�vel ugyanis kapcsolatba tudtak l�pni a szellemvil�ggal, illetve a m�gikus elo�r�sok �s ritu�l�k sor�n is az emberek seg�ts�g�re voltak. Porphuriosz, Pl�tinosz tan�tv�nya a k�vetkezoket jegyezte: "… bizonyos k�vek, n�v�nyek �s �llatok �rz�k feletti kapcsolatokkal rendelkeznek, vagyis megnyitnak bizonyos csatorn�kat annak a l�nynek az akarata szerint, amelyre hatnak…" �gy p�ld�ul felismert�k egyes �lol�nyek, - a fekete kuty�k, macsk�k �s b�r�nyok - �gynevezett "s�t�t aspektusait". Ilyen megfontol�sb�l v�gt�k ki pl. a m�g �lo vakondok sz�v�t, mert ez�ton m�gikus tiszt�nl�t�st rem�ltek szerezni. Elsorang� var�zs- �s v�delmezo erot tulajdon�tottak pl. a feh�r galamb v�r�nek is. A term�szet min�l alaposabb megismer�s�ben olyan utat l�ttak, amely biztos�tja az �gi jelek felismer�s�t �s az �gi hatalmakkal val� kapcsolatfelv�telt. A megismer�seknek ez a form�ja �s a tapasztalat m�gikus �rtelmez�se egyre ink�bb a feh�r m�gia muv�szetek�nt jelent meg. Az emberek meg voltak gyozodve r�la, hogy a term�szet felfedez�se, �s az abb�l mer�tett tud�s seg�ts�g�vel az istenek �ltal is elismert �s hiteles utat tal�lnak a term�szetfeletti erokh�z, �s nem lesz sz�ks�g�k arra, hogy a d�moni erok seg�ts�g�t vegy�k ig�nybe. Ez az elk�pzel�s elsosorban a k�z�pkor alkimist�inak k�r�ben terjedt el olyannyira, hogy eg�sz tev�kenys�g�knek ez lett a meghajt� motorja. Az a sz�nd�k, amelyet nekik tulajdon�tottak - nevezetesen, hogy k�l�nf�le praktik�kkal aranyat akartak csin�lni - val�j�ban csak tev�kenys�g�knek mell�kes t�nyezoje volt. (Nem tudtak, �rdekes m�don a mai nukle�ris fizika az�ta k�pes erre) Sokkal ink�bb volt az a c�ljuk, hogy bepillant�st nyerjenek a term�szeti dolgokkal v�lem�ny�k szerint anal�gnak tartott szellemi fejlod�s, azaz a nemesed�s, magasabb szintre l�p�s titkaiba. �szre kell venni, hogy az �rintetteket nem annyira a k�m�letlen haszonv�gy �s a kincskeres�s s�v�rs�ga, hanem sokkal ink�bb a megismer�s ir�nti v�gy, az isteni kinyilatkoztat�s kutat�s�nak v�gya hajtotta, mik�nt ezt a Gr�l-legenda olyan �rz�kletesen bemutatja. Ugyanakkor a k�z�pkor �ppen a legsz�lsos�gesebb idoszaknak sz�m�t a m�gia �s a var�zsl�s meg�t�l�s�ben. Ennek eredet�t az inkviz�ci� kor�nak idej�ben a r�mai katolikus egyh�znak a gnosztikus szekt�kkal val� v�res �s eroszakos konfront�l�d�s�ra lehet visszavezetni. Az eretnekek k�m�letlen �ld�z�se 1484-ben �rte el a tetopontj�t, amikor VIII. Ince p�pa kiadta a Summis Desiderantes nevet viselo, u.n. "var�zsl�" bull�j�t. A hivatalos boszork�ny- �s var�zsl� �ld�z�s sor�n t�bb t�zezer not �s f�rfit k�noztak hal�lra �s �gettek el m�gly�kon. Ugyanakkor n�h�ny rettenthetetlen rettenhetetlen az �ld�z�sek ellen�re be�p�tette filoz�fi�j�ba �s/vagy term�szetgy�gy�sz �r�saiba a m�gikus, �jplatonikus gondolatokat. Ilyenek voltak: Agrippa von Nettesheim, Paracelsus, Robert Fludd. A boszork�ny�ld�z�snek a felvil�gosod�s vetett v�get a 17. �s a 18. sz�zadban. A m�gia alapjait azonban az inkviz�ci�s borzalom sem volt k�pes megszuntetni, m�g ma is �t-meg �tsz�vi gondolkod�sunkat, cselekedeteinket egy eg�sz sor m�gikus kateg�ria �s fogalom. Ez idonk�nt nevets�gesnek l�tsz� dolgokban is megnyilv�nul, mint p�ld�ul az amerikai felhokarcol�k j� r�sz�n nincs 13. emelet, vagy a rep�log�peken nincs 13. �l�s… A napjainkban is divatos ezoterikus csoportok angyalhite, vagy pl. a homeopatikus gy�gy�t�s egyre elterjedtebb felhaszn�l�sa �gyszint�n m�gikus felt�telez�seket is mag�ba foglal, nem besz�lve a pszichoter�pia k�l�nb�zo form�ir�l. Sz�les k�rben ismertek �s elfogadottak a k�l�nb�zo szimb�lumok, emberi tart�sok, emberi szimp�ti�k �s ellenszenvek m�gikus �rtelmez�sei. (Ut�bbira p�lda azonos l�lekcsoportba tartoz� emberek tal�lkoz�sai, egym�sra, egym�s sors�ra hat�sai egyes inkarn�ci�kban.) A 80-as �vek amerikai "New Age" mozgalm�nak keretein bel�l pedig a feh�r m�gi�nak az a t�rekv�se �l tov�bb rend�letlen�l, hogy a term�szetet a maga teljess�g�ben �s isteni mivolt�ban fedezz�k fel �s magyar�zzuk. Teh�t v�ltozatlanul folyik tov�bb a minden jelens�g m�ly�n fekvo osidea ut�ni kutat�s. Ezt a k�rd�st az a c�l mozgatja, hogy az ember az �gy fellelheto osi tud�s seg�ts�g�vel valami oseredeti kulcs birtok�ba jusson. A m�gi�nak ez a felfog�sa azonban �pp �gy, mint kor�bban nem csup�n a feh�r, hanem a fekete m�gia lehetos�g�t is mag�ba foglalja. Ebbol sz�rmazik, hogy ez m�g messze nem az a val�di ero, amelyet a helyesen �rtelmezett feh�r m�gia r�v�n birtokba vehet�nk.

Als� asztr�lis test: az a hordoz� vagy k�zvet�to test, amelyben egy l�ny akkor l�tezik, ha m�r a fizikai teste meghalt, de a szelleme m�g itt maradt az anyagi vil�gban, azaz nem siker�lt �tmennie a szellemvil�gba. Az als� asztr�ltest �sszef�gg�sben �ll a tudat alacsonyabb s�kj�val, az als� asztr�lis s�kkal.

Alvaj�r�s: igen m�ly hipnotikus �llapot, amelyet az eml�kezet kihagy�sa (amn�zia) jellemez. M�sik form�ja az �jszakai alvaj�r�s.

Asztr�lis s�k vagy vil�g: a fizikai s�k vagy vil�g ut�n k�vetkezo dimenzi�. Szellemek lakj�k, �s sz�mukra ez a vil�g olyan, mint sz�munkra a fizikai vil�g. Az asztr�lis s�knak t�bb szintje van: a k�t fo als�k az alacsonyabb asztr�l �s a magasabb asztr�l.

Aszt�lis test: egy olyan test, amely magasabb frekvenci�n vibr�l, mint a fizikai test. �gy gondolj�k, hogy a fizikai test�n t�l minden �lo embernek van asztr�lis teste is. N�ha "�rzelmi test"-k�nt is emlegetik.

Aura: l�thatatlan elektrom�gneses erot�r, amely az �lol�nyekbol - emberekbol, �llatokb�l �s n�v�nyekbol - �rad ki. �llapot�ra a gondolatok, az �rzelmek, az eg�szs�g, �s m�s inform�ci�k is hat�ssal vannak.

Automatikus �r�s: az az �r�s, ami akkor j�n l�tre, amikor szellemek ir�ny�tj�k az ember kez�t. Automatikusan �rni t�bbf�lek�ppen lehet, �gy ceruz�val, �r�g�ppel, sz�m�t�g�p klaviat�r�val, stb…

D�mon: egy m�sik dimenzi�b�l sz�rmaz� �rd�gi teremtm�ny.

Diszkarn�ci�: olyan szellem, ami a fizikai s�k csapd�j�ba esett. Ez magasabb s�kon val� l�tez�s helyett a saj�t teste n�lk�l �l a f�ld�n. Hasonl� �rtelmu a "szellem" �s az "entit�s" szavakhoz.

M�dium: az a szem�ly, aki pszichikai �rz�kenys�g�n�l fogva k�pes a szellemekkel �rintkezni, �s akin kereszt�l a szellemek megnyilatkozhatnak.

Ouija t�bla: az a t�bla, amelyre az abc betui, az "igen" �s "nem" szavak vannak meghat�rozott form�ban felfestve. Ehhez egy planchette tartozik, amely a t�bl�n a m�dium �ltal mozgatva kibetuzi az �zenetet. Az eszk�zt a szellemekkel val� kapcsolatteremt�sre haszn�lj�k, �ltal�ban a spiritualist�k.

�rd�guz�s: az a r�tus, amellyel a s�t�ni vagy d�moni megsz�ll� szellemeket uzik ki az emberekbol vagy t�rgyakb�l (h�zakb�l).

�rd�guzo: igen magasan k�pzett specialista -rendszerint katolikus pap - aki egy meghat�rozott, �gynevezett �rd�guzo ritu�l�val uzi ki a megsz�llottb�l a s�t�ni vagy d�monikus szellemet.

Plancette: az az eszk�z, ami az ouija t�bl�hoz tartozik. Ez �ltal�ban egy egy mutat�val �s r�vid l�bakkal ell�tott kis, t�bla, amely h�romsz�g vagy sz�v alak�.

Pszichikus: olyan szem�ly, mely az �t fizikai �rz�kszervvel felfoghat�n t�li �rz�kel�sre is k�pes.

Pszichikus mut�t: olyan, emberi testen v�grehajtott oper�ci�, amelyet m�dium �ltal hajtanak v�gre.

Reinkarn�ci�: a l�lek ciklikus visszat�r�se a fizikai s�kra.

R�mai ritu�l�: az a hivatalos �rd�guz�si cerem�nia, melyet katolikus papok v�geznek.

S�m�n: t�bbnyire "boszork�nyorvos" vagy "orvoss�gos ember"-k�nt ismert szem�ly, aki osi m�dszerekkel gy�gy�tja �s orzi meg a k�z�ss�g�hez tartoz�k eg�szs�g�t.

Sze�nsz: spiritu�lis gyul�s, mely a szellemekkel val� kommunik�ci� vagy a szellemi jelens�gek bemutat�s�t c�lozza. Ezt a speci�lis gyul�st rendszerint m�dium vezeti.

Szellemkutat� (dowser): az a szem�ly, aki pszichikai k�pess�gei seg�ts�g�vel felismeri a l�thatatlan dolgokat (f�ldalatti v�z�rt, �sv�nyokat, olajat, entit�sokat, eg�szs�ggel kapcsolatos dolgokat, stb…) Az ilyen embereket egyes helyeken "viziboszork�nyoknak" (Water witch) nevezik.

Szellem: az ember hallhatatlan l�nye. �ltal�ban felcser�lheto a diszkarn�ci� vagy entit�s szavakkal.

Szellemi vezetok: a szellemvil�gb�l sz�rmaz�, igen magasan fejlett lelkek, akik az �lo emberek megseg�t�s�re vannak kiv�lasztva. Azon elhunyt szeretteink is lehetnek vezetok, akik sikeresen �tjutottak a t�lvil�gba. Ok idorol-idore visszat�rnek, hogy az �let neh�z d�nt�shelyzeteiben utat mutassanak, ir�ny�ts�k l�pt�nk. Fontos tudni, hogy ok nem hatolnak be a megseg�tett emberek test�be vagy aur�j�ba.

Szellemvil�g: az �let azon sz�ntere, melyet a fizikai vil�gb�l sikeresen a F�nybe, vagy onnan m�g tov�bb jutott szellemek laknak. Az az elfogadott n�zet, hogy ez a l�ts�k magasabb frekvenci�n vibr�l, mint a fizikai vil�g.

Tarot k�rtya: speci�lis k�rtyacsomag, mely seg�ts�g�vel a vet�sen r�sztvevok m�ltjukat, jelen�ket, j�voj�ket akarj�k felfedni, vagy ezek k�r�lm�nyeit �rtelmezni. A k�l�nb�zo lap�ll�sokat �ltal�ban egy szellemi impulzusokra fog�kony ember �rtelmezi.

Telep�tia: gondolatok, gondolatk�pek vagy sugalmak szellemi �ton val� tov�bb�t�sa vagy v�tele.

Testen k�v�li tapasztalat: amikor a szellem-test kil�p a fizikai testbol, de egy v�kony un. "ez�stfon�l"-lal tov�bbra is odak�todik. A jelens�get n�ha asztr�l projekci�k�nt, vagy l�lekutaz�sk�nt is emlegetik.

Tiszt�nhall�s: az a k�pess�g, amellyel rendelkezok meghallj�k a fizikai hangokon t�li hangokat.

Tiszt�nl�t�s: az a k�pess�g, amellyel rendelkezok megl�tj�k a fizikai l�t�s sz�m�ra l�thatatlan dolgokat.

Transz: cs�kkent tudatoss�gi szintu, alv�sszeru �llapot. A transz m�lys�ge a felsz�nestol az u.n. "m�lytransz"-ig terjedhet. Lehet hipnotikus, autohipnotikus, vagy spont�n.

Transzm�diumok: olyan m�ly pszichotikus �rz�kenys�gu szem�lyek, akik egy idore �tmenetileg sz�nd�kosan elvesztik a tudatukat abb�l a c�lb�l, hogy megsz�llhass�k oket a kommunik�lni vagy gy�gy�tani v�gy� szellemek.

Tudatalatti: az elm�nek az a r�sze, mely az u.n. "tudatk�sz�b" alatt muk�dik. A tudatalatti k�pes arra, hogy pontosan �gy t�rolja az eml�keket, ahogyan azokat a megt�rt�n�s�k pillanat�ban �rz�kelt�k.

Ujj-jelek: hipnotizor�k �ltal haszn�lt kommunik�ci�s rendszer, amellyel kapcsolatba l�phetnek a hipnotiz�lt szem�ly tudatalattij�val. Ilyenkor idolegesen a belso tudat ir�ny�tja az �jjakat, �s ez hat�rozza meg, hogy az "igen", a "nem" vagy a "nem akarok v�laszolni" �jjakat mozd�tsa meg.

Vezet�s (channeling): az olyan folyamat, amely sor�n egy szellem egy m�dium fizikai teste �ltal nyilv�nul meg. Ez t�rt�nhet besz�dben, �r�sban, fest�sben, zen�l�sben vagy m�sok gy�gy�t�s�ban, sot "mut�tek" v�grehajt�s�ban.

A legt�bb m�gikus cselekedetet a k�zhiedelem babon�nak tekinti, ugyanakkor n�hanapj�n szinte mindenki alkalmazza ezeket a r�tusokat t�bbnyire abb�l indulva ki, hogy "�rtani az�rt biztos nem fog…" Az, hogy mit nevez�nk babon�nak, azonban csup�n n�zopont k�rd�se. T�ny, hogy ott, ahol a hit, �s a vall�s �sszekapcsol�dik, �hatatlanul megjelennek a m�gikus cselekedetek is. A legt�bb m�gia c�lj�t tekintve t�bbnyire a v�delmezo �s a szerencsehoz� elj�r�sok k�r�be tartozik, amelyekre �ltal�ban sz�mos kifejez�sforma l�tezik a nagy vall�sokban, nevezetesen a katolicizmusion bel�l is. Azonban ezek a m�gikus vonatkoz�sokat az ido mult�val egyre ink�bb elrejtik, sot egyenesen tagadj�k az egyh�zak, ez�ltal maguk a m�gikus ritu�l�k is egyre ink�bb elvesz�tik t�nyleges erej�ket. A modern ember az ot �ro sz�mtalan kommunik�ci�s lehetos�g j�volt�b�l m�rhetetlen�l sokf�le hat�s al� ker�l, �szrev�tlen�l �s folyamatosan finom rezg�sek t�mege �ri. �s ezek bizony akarva-akaratlanul m�gikus befoly�st is gyakorolnak r�nk. Ez�rt ker�l f�kuszba �s v�lik elker�lhetetlen�l sz�ks�gess�, hogy �jra felfedezz�k �s fel�j�tsuk azokat az osi ismereteket, saj�t szunnyad� k�szs�geinket �s k�pess�geinket, amelyek seg�ts�g�vel k�pesek vagyunk ezeket a befoly�sokat �szlelni, energetikailag megtiszt�tani, illetve elh�r�tani. Sz�momra valahogy �r�ktol fogva evidens volt, h