A bájitalok eredete egészen a középkorba nyúlik vissza, de egyes feljegyzések szerint viszont már az ókorban is kedveltek voltak. A bájitalok készítése volt az első varázs, amit már a régi idők emberei is megvalósíthattak. Mind a mai napig több ezer bájitaltan készítésre alkalmas növényt és állatot tartunk számon. Ezeket vegyítve különböző hatású mágikus főzeteket hozhatunk létre. A bájitalok az idő folyamán fejlődtek és így változtak az összetételeik, hatásaik is. A későbbi idők folyamán kísérleteket kellett végezni. Később a felvilágosultabban gondolkodó varázslók rájöttek, hogy nemcsak a szárazföldön található növények és állatok és növények alkalmasak a bájitalok előállítására és ekkor már le. A víz alatt található mágikus növények és állatok valamivel hatásosabbak, mint a szárazföldön élő társaik. A napjainkban élő bájitaltudomány igen fejlett. Már fel sem lehet jegyezni, hogy hány féle bájitalt tarthatnánk számon, mert szinte minden percben születik egy új. Egyes régi, állati részeket tartalmazó itallal lehetőség nyílik az adott állat erejének időleges birtoklása, esetleg az emberi részeket tartalmazókkal, esetleg alakváltás. Gyakoriak a szerelmi bájitalok is. De manapság elterjedtebbek az egyszerűbb megoldásai a problémáknak: pl. ma már inkább bűbájokat használunk az egyszerűbb esetekben az időigényesebb bájitaltan főzés művészete helyett.



Bájital készítés használati eszközei és eredete:

A legalapvetőbb használati tárgy az üst volt melyben készül minden főzet. Az üstökből van kő, ón, réz, arany, króm és még más különböző anyagokból készült de a legelterjedtebb, amit mi is használunk az a réz. Ezeknek a vegyületeknek, amiből az üst készül különböző kémiai hatással szemben ellenállónak kell lenni, hogy például át ne marja a sósav vagy egyéb erős anyagok . Az üstöket díszítették is, de a mágia nem foglalkozik vele különösebben. Már léteznek önkeverő üstök is melyek nagyban megtudják könnyíteni a bájitalfőző dolgát.
A mérleg segít megmutatni az adott mennyiséget a bájital hozzávalóból, hogy a főzet megfelelően készüljön el. Mérlegekből is van több fajta: Függő mérleg, láncos mérleg, stb. A mérlegek is több féle anyagból készülnek, mint az üstök de itt is a legelterjedtebb a réz mérleg. Nem helyezünk alkotórészt a mérlegre! Mindig valamivel együtt mérünk (kistányér, papírlap?) aminek a súlyát a végén levonjuk a kapott értékből. Nagyon fontos h mindig ellenőrizzük, h helyesen mér-e a mérlegünk, mielőtt elkezdenénk használni.
Bizonyos főzeteknél nem maradhat a védőkesztyű. Ezek leggyakrabban sárkány vagy egyéb más pikkelyszerű bőrből készülnek. Segítségével elkerülhetjük, hogy a főzet a kezünkre kerülve bármilyen, esetleg visszafordíthatatlan elváltozásokat okozzon.
Fontos még a késkészlet is mely segítségével a bájitalhoz szükséges alapanyagokat szeletelhetjük, illetve egyéb módon készíthetjük elő, mielőtt elkezdenénk a főzést.
Használunk ezeken kívül még vágódeszkát, általában fából, melyet használat után erősen megtisztítunk, hogy következő alkalommal is makulátlanul használható lehessen.
Erős fém-, kerámai-, vagy fakanalat az elkészítendő bájital típusától függően. Adagolásra, és keverésre is külön kanalakat használunk. Vigyázva hogy esetleg nehogy valami kárt tegyen benne maga a főzet.
Fontosak még az üveg vagy kristály fiolák is, amelyekbe a bájitalok elkészültük után tároljuk.
Ezek nélkülözhetetlenek mindenféle bájital elkészítéséhez.



Miből áll egy bájital megalkotása?

1. bájitalnak van neve, ami a hatásra utal (pl. szerelmi bájital)
2. mi a hatása az említett bájitalnak (pl. szerelemre lobbant, akit először meglát)
3. feltalálója, ami nem kötelező (pl. xy: született, meghalt, ténykedései?)
4. feltalálási körülmény, ami szintén nem kötelező (egy 10. századi sírban, Németország közepén?)
5. a hozzávalók listája (pl. fél liter víz, 2 rózsa szirmai?)
6. az elkészítési lépések (pl. 1. vizet forral, 2. hozzáadni a rózsaszirmot?)
7. az egyébb jó tudni dolgok (pl. fehér szinű, fehér füst, maró szag, korhatár, tárolás, szavatosság?)