A b�jitalok eredete eg�szen a k�z�pkorba ny�lik vissza, de egyes feljegyz�sek szerint viszont m�r az �korban is kedveltek voltak. A b�jitalok k�sz�t�se volt az els� var�zs, amit m�r a r�gi id�k emberei is megval�s�thattak. Mind a mai napig t�bb ezer b�jitaltan k�sz�t�sre alkalmas n�v�nyt �s �llatot tartunk sz�mon. Ezeket vegy�tve k�l�nb�z� hat�s� m�gikus f�zeteket hozhatunk l�tre. A b�jitalok az id� folyam�n fejl�dtek �s �gy v�ltoztak az �sszet�teleik, hat�saik is. A k�s�bbi id�k folyam�n k�s�rleteket kellett v�gezni. K�s�bb a felvil�gosultabban gondolkod� var�zsl�k r�j�ttek, hogy nemcsak a sz�razf�ld�n tal�lhat� n�v�nyek �s �llatok �s n�v�nyek alkalmasak a b�jitalok el��ll�t�s�ra �s ekkor m�r le. A v�z alatt tal�lhat� m�gikus n�v�nyek �s �llatok valamivel hat�sosabbak, mint a sz�razf�ld�n �l� t�rsaik. A napjainkban �l� b�jitaltudom�ny igen fejlett. M�r fel sem lehet jegyezni, hogy h�ny f�le b�jitalt tarthatn�nk sz�mon, mert szinte minden percben sz�letik egy �j. Egyes r�gi, �llati r�szeket tartalmaz� itallal lehet�s�g ny�lik az adott �llat erej�nek id�leges birtokl�sa, esetleg az emberi r�szeket tartalmaz�kkal, esetleg alakv�lt�s. Gyakoriak a szerelmi b�jitalok is. De manaps�g elterjedtebbek az egyszer�bb megold�sai a probl�m�knak: pl. ma m�r ink�bb b�b�jokat haszn�lunk az egyszer�bb esetekben az id�ig�nyesebb b�jitaltan f�z�s m�v�szete helyett.



B�jital k�sz�t�s haszn�lati eszk�zei �s eredete:

A legalapvet�bb haszn�lati t�rgy az �st volt melyben k�sz�l minden f�zet. Az �st�kb�l van k�, �n, r�z, arany, kr�m �s m�g m�s k�l�nb�z� anyagokb�l k�sz�lt de a legelterjedtebb, amit mi is haszn�lunk az a r�z. Ezeknek a vegy�leteknek, amib�l az �st k�sz�l k�l�nb�z� k�miai hat�ssal szemben ellen�ll�nak kell lenni, hogy p�ld�ul �t ne marja a s�sav vagy egy�b er�s anyagok . Az �st�ket d�sz�tett�k is, de a m�gia nem foglalkozik vele k�l�n�sebben. M�r l�teznek �nkever� �st�k is melyek nagyban megtudj�k k�nny�teni a b�jitalf�z� dolg�t.
A m�rleg seg�t megmutatni az adott mennyis�get a b�jital hozz�val�b�l, hogy a f�zet megfelel�en k�sz�lj�n el. M�rlegekb�l is van t�bb fajta: F�gg� m�rleg, l�ncos m�rleg, stb. A m�rlegek is t�bb f�le anyagb�l k�sz�lnek, mint az �st�k de itt is a legelterjedtebb a r�z m�rleg. Nem helyez�nk alkot�r�szt a m�rlegre! Mindig valamivel egy�tt m�r�nk (kist�ny�r, pap�rlap?) aminek a s�ly�t a v�g�n levonjuk a kapott �rt�kb�l. Nagyon fontos h mindig ellen�rizz�k, h helyesen m�r-e a m�rleg�nk, miel�tt elkezden�nk haszn�lni.
Bizonyos f�zetekn�l nem maradhat a v�d�keszty�. Ezek leggyakrabban s�rk�ny vagy egy�b m�s pikkelyszer� b�rb�l k�sz�lnek. Seg�ts�g�vel elker�lhetj�k, hogy a f�zet a kez�nkre ker�lve b�rmilyen, esetleg visszaford�thatatlan elv�ltoz�sokat okozzon.
Fontos m�g a k�sk�szlet is mely seg�ts�g�vel a b�jitalhoz sz�ks�ges alapanyagokat szeletelhetj�k, illetve egy�b m�don k�sz�thetj�k el�, miel�tt elkezden�nk a f�z�st.
Haszn�lunk ezeken k�v�l m�g v�g�deszk�t, �ltal�ban f�b�l, melyet haszn�lat ut�n er�sen megtiszt�tunk, hogy k�vetkez� alkalommal is makul�tlanul haszn�lhat� lehessen.
Er�s f�m-, ker�mai-, vagy fakanalat az elk�sz�tend� b�jital t�pus�t�l f�gg�en. Adagol�sra, �s kever�sre is k�l�n kanalakat haszn�lunk. Vigy�zva hogy esetleg nehogy valami k�rt tegyen benne maga a f�zet.
Fontosak m�g az �veg vagy krist�ly fiol�k is, amelyekbe a b�jitalok elk�sz�lt�k ut�n t�roljuk.
Ezek n�lk�l�zhetetlenek mindenf�le b�jital elk�sz�t�s�hez.



Mib�l �ll egy b�jital megalkot�sa?

1. b�jitalnak van neve, ami a hat�sra utal (pl. szerelmi b�jital)
2. mi a hat�sa az eml�tett b�jitalnak (pl. szerelemre lobbant, akit el�sz�r megl�t)
3. feltal�l�ja, ami nem k�telez� (pl. xy: sz�letett, meghalt, t�nyked�sei?)
4. feltal�l�si k�r�lm�ny, ami szint�n nem k�telez� (egy 10. sz�zadi s�rban, N�metorsz�g k�zep�n?)
5. a hozz�val�k list�ja (pl. f�l liter v�z, 2 r�zsa szirmai?)
6. az elk�sz�t�si l�p�sek (pl. 1. vizet forral, 2. hozz�adni a r�zsaszirmot?)
7. az egy�bb j� tudni dolgok (pl. feh�r szin�, feh�r f�st, mar� szag, korhat�r, t�rol�s, szavatoss�g?)