A n�v minden bizonnyal k�nai eredet�. A sz� a h�res teatartom�ny nev�re, "Fokien mit Tscha", utal. R�gebbi tudom�nyos neve (Camellia Thea Link) Georg J. Kamell, a morva jezsuita misszi� manilai gy�gyszer�sz�nek nev�vel kapcsolatos, aki 1639-ben a F�l�p-szigeteken gy�jt�tte a n�v�nyt. Megszokott dolog, hogy a r�gen t�rt�ntekr�l t�bbnyire csak a mond�kb�l szerezhet�nk tudom�st, amelyek magva a nemzed�kr�l nemzed�kre sz�ll� sz�jhagyom�ny. �gy vagyunk a tea t�rt�net�vel is.

Jap�n monda szerint Darma, a kegyes Buddha-k�vet�, hogy im�dkoz�s alatt a f�radts�got t�vol tartsa mag�t�l, lev�gta szemh�jait �s eldobta. Ebb�l keletkezett a teacserje, amiben er� lakik �s el�zi az �lmot. Indiai sz�jhagyom�ny szerint a teacserj�t buddhista szerzetesek vitt�k �t K�n�ba, holott a cserje K�n�ban eredetileg is honos volt, de ott felhaszn�lhat�s�g�t nem ismert�k. A tea haz�ja minden val�sz�n�s�g szerint �szak-Burma �s D�lnyugat-K�na hat�r�n, az Irrawady forr�svid�k�n, Assam ter�let�n van, ahol m�g ma is vadon n�.

A tea - mint ital - haszn�lat�t �ll�t�lag Buttei cs�sz�r szolg�ja, Siba Sojo tal�lta fel. M�s forr�sok szerint a tea iv�sa a IX. sz�zadban Kore�b�l indult el, innen terjedt �t K�n�ba, mik�zben a tea�lvezetet Jap�nban 729-ig �ld�zt�k.

Az els� biztos h�reket a te�r�l az arab utaz�k IX. sz�zadi tud�s�t�saib�l kaphatjuk. Az egyik ilyen le�r�s egy "sakh" nev� n�v�nyr�l besz�l, amelyet a k�nai v�rosokban dr�g�n �rulnak, �s amely f�zve ital �s orvoss�g is. Az arab Wahab �s Abuseid l�tt�k a n�v�nyt K�n�ban �s "Tsa" n�ven le is �rt�k. K�ts�gtelen, hogy ezen a n�ven a tea�lvezet K�n�ban m�g alig terjedt el.

Az els� meggy�z�nek t�n� �rtes�l�s, amely a tea �lvezet�nek K�n�b�l Eur�p�ba t�rt�n� meghonosod�s�r�l sz�l, 1550-b�l egy perzsa keresked�t�l sz�rmazik, aki ezt a n�v�nyt velenceieknek adta el. Ett�l az id�t�l kezdve a tea �s teaiv�s fokozatosan terjedt eg�sz Eur�p�ban. Alvarez Semedo portug�l jezsuita szerzetes 1633 k�r�l K�n�b�l k�ld�tt tud�s�t�s�ban m�r a tea elk�sz�t�s�nek m�djair�l �s annak �lvezet�r�l �r. A Gobdo vid�ki Altyn Kh�n udvar�b�l az orosz k�vet vitte az els� mint�t Moszkv�ba, mint a c�rnak k�ld�tt aj�nd�kot. Philibert Moris �s John de Mauvellain P�rizsban 1648-ban meg�rt�k az els� �rtekez�st a te�r�l. Az els� j� botanikai le�r�st Marsigli-t�l, az 1654-ben megjelent Novus Atlasban olvashatjuk.

N�metorsz�gban a nordhauseni gy�gyszert�ri jegyz�kben, 1657-ben Liegnitz, 1664-ben Ulm, 1669-ben Lipcse, 1683-ban Drezda udvari gy�gyszert�rainak jegyz�k�ben is szerepel m�r. Annak ellen�re, hogy a Kelet-indiai T�rsas�g 1660 k�r�l m�r megkezdte a teabehozatalt Hollandi�ba �s Angli�ba, 1664-ben a tea m�g ritka �s dr�ga �ru. Ebben az id�ben Anglia kir�lyn�je az angol Kelet-indiai T�rsas�gt�l �vi 2 font (90 dkg) te�t kapott aj�nd�kba.

A n�v�ny �br�zol�s�val 1700-ban tal�lkoztunk el�sz�r Piso, Williem ten Rhyne �s Brayne munk�iban. Linn�, aki tudom�nyos pontoss�ggal el�sz�r �rta le a teacserj�t, uppsalai kertje r�sz�re 1763-ban kapta az els� n�v�nyt. Az angol gyarmati adminisztr�ci� 1832-t�l Assamban igen nagy gondot ford�tott a tea�ltetv�nyekre. Az els� nagyobb teak�ldem�ny 1838-ban Kelet-Indi�b�l �rkezett Londonba: 456 font (207 kg) volt.

A teaiv�s Eur�p�ban els�sorban a kontinens �szaki orsz�gaiban (Anglia, Hollandia, Oroszorsz�g stb.) v�lt n�pszer�v�. Hasonl�an terjedt �szak-Amerik�ban is, �s itt a tea politikai vonatkoz�sai k�l�n�sen jelent�sek lettek: 1767 m�jus�ban az angol gyarmati korm�nyz�s�g felemelte a teaad�t, s ez oda vezetett, hogy Bostonban egy 18000 fontsterling ert�k� teasz�ll�tm�nyt a tengerbe dobtak (az esem�nyt b�lyegen is �br�zolt�k). Sokak v�lem�nye szerint ez volt a k�zvetlen ind�t� oka a gyarmat anyaorsz�gt�l val� elszakad�s�nak.